Éberen figyeli a Nyugat Romániát
Egyik pofont kapja a másik után a nemzetközi közvéleménytől a májusban parlamenti képviselők árulása nyomán hatalomra jutott román Szociálliberális Szövetség (USL). José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke levélben szólította fel Victor Ponta miniszterelnököt: sürgősen küldje el az alkotmánybíróságnak a választói névjegyzéket, hogy a taláros testület – amely holnapra rendkívüli ülést hívott össze a referendummal kapcsolatos kérdések megvitatására – a lehető leghamarabb dönteni tudjon, érvényes volt-e a Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló július 29-i népszavazás.
Mint ismeretes, a referendumon nem volt meg az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos részvétel, a Ponta-kabinet azonban a névjegyzék átfésülésétől a külföldön élő román állampolgárok kiiktatásáig mindent elkövet, hogy a népszavazást utólag hitelesítsék, és Băsescu ne térhessen vissza a Cotroceni-palotába.
Barroso aggodalmának adott hangot a referendum hitelesítési folyamatának legújabb fejleményei kapcsán, továbbá azért is, mert a román alkotmánybírák a napokban politikai nyomásgyakorlásra panaszkodtak a Velencei Bizottságnál; az EB elnöke alapvető fontosságúnak nevezte, hogy a taláros testület mindenféle külső befolyásolás nélkül dolgozhasson, és fejtse ki álláspontját a referendum kapcsán. Miközben válaszlevelében Ponta azzal próbált mosakodni, hogy Barrosónak vélhetően „nincsenek teljes körű információi” a romániai helyzetről, kormánya nyilvánvaló szándékai senkit sem tévesztenek meg.
A hétvégén az amerikai külügyminisztérium bejelentette: különmegbízottat küld Bukarestbe, hogy kifejezze Washington aggodalmát a román kormánynak az államhatalmi ágazatok egyensúlyát veszélyeztető, az állami intézmények súlyát gyengítő intézkedései miatt. Philip Gordon helyettes külügyi államtitkár – aki ma megbeszélést folytat Crin Antonescu ideiglenes elnökkel és Victor Ponta kormányfővel – arra is választ keres, hogyan lehetne az országban felerősíteni a demokratikus elvek és értékek fontosságának tudatát.
Csiki-csuki a névjegyzékkel
Minden bizonnyal a nemzetközi nyomásgyakorlással magyarázható, hogy Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter a hétvégén bejelentette: a kormány nem módosítja az államfő leváltásáról szóló népszavazás megszervezésekor használt választói névjegyzéket, hanem el fogja juttatni azt a referendum érvényességéről dönteni hivatott alkotmánybírósághoz.
A liberális politikus szerint a 18,3 millió választásra jogosult állampolgárt számon tartó választói névjegyzék – amelynek alapján a népszavazást megszervezték – nem fog módosulni, azt megkapja az alkotmánybíróság úgy, ahogyan kérte. Emellett szerinte a hatóságoknak kötelességük, hogy „a lehető legkorrektebb adatokat szolgáltassák, és ezzel segítsék a taláros testület döntését”. Ezzel arra utalt, hogy a kormány egy másik, „frissített” névjegyzéket is el kíván juttatni a taláros testület asztalára, azt, amely részben a helyhatósági szervek adatainak összesítéséből áll majd össze.
Ennek során a polgármestereknek és a megyei prefektusoknak statisztikai kimutatást kell készíteniük azokról a 18. életévüket betöltött személyekről, akik július 29-ig elhunytak, elvesztették szavazati jogukat, nem újították meg a személyazonossági igazolványukat, vagy megváltoztatták nevüket, és emiatt esetleg többször szerepelnek a választói névjegyzékben. Băsescu szerint azonban az USL ezzel a „bújtatott népszámlálással” akarja meghamisítani a népszavazás eredményét. Szerinte csakis azt a választói névjegyzéket lehet figyelembe venni, amelynek alapján megszervezték a referendumot.
A külügyminisztérium is közölte: kezdeményezte a külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárok számának aktualizálását. Ennek azért van jelentősége, mert ezek a román állampolgárok nincsenek benne az állandó névjegyzékbe, így a népszavazás érvényességi küszöbének meghatározásakor őket nem számolják bele. Továbbá a belügyminisztérium erre a hétre összehívta az országos statisztikai hivatal népszámlálással foglalkozó bizottságát, amelynek jóvá kellene hagynia a tavaly ősszel elvégzett cenzus februárban közölt előzetes eredményeit. Eszerint Románia stabil lakossága 19 millió fő (vagyis jóval kevesebb, mint a 2002-es népszámlálás által kimutatott létszám), s ennek alapján az USL szerint feltételezni lehet, hogy a szavazati joggal rendelkező román állampolgárok valós száma csupán 15–16 millió.
Rus: Nem akarok börtönbe menni
Időközben fény derült arra, hogy a balliberális hatalom képviselői minden eszközt – törvényest és jogszabályokba ütközőt egyaránt – megragadnak arra, hogy érvényessé nyilvánítsák a népszavazást, és ennek érdekében nyomást gyakoroltak a belügyminisztériumra, hogy nekik kedvezően alakítsák a választói névjegyzékeket. A legfőbb ügyészség Victor Paul Dobre volt közigazgatási miniszter mentelmi jogának megvonását kérte a képviselőháztól, hogy bűnvádi eljárást indíthasson ellene hivatali hatáskörrel való viszszaélés miatt.
Dobre Ioan Rus belügyminiszterrel együtt egy héttel ezelőtt mondott le – Rus szerint azért, mert nyomás nehezedett rájuk a népszavazás kapcsán. A bűnvádi eljárást az ügyészség csak akkor kezdheti el, ha a parlament azt engedélyezi, mivel Dobre parlamenti képviselő, az USL vezetői azonban közölték: nem fogják megvonni a liberális politikus mentelmét. Az ügyészségtől kiszivárgott, a két exminiszter lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazó jegyzőkönyvek szerint Dobre lemondásáról Victor Ponta és Crin Antonescu ideiglenes államfő – az USL két társelnöke – egyezett meg. Dobre szerint a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűlést tartott, és több vezető élesen bírálta őt.
Amikor a beszélgetőpartnere megkérdezte, hogy miért bírálták, akkor Dobre azt válaszolta: „mert aláírtam, hogy 18,3 millió állampolgár szerepel a választói névjegyzékben, ami így is van, de ez más kérdés”. Egy másik beszélgetésben Rus leszögezte, hogy ő nem ír alá egyetlen olyan papírt sem, ami akár eggyel is több vagy kevesebb szavazati joggal rendelkező személy létezéséről szól, mert „nincs kedve nyugdíjas éveit a börtönben tölteni”. Kiderült az is, hogy az USL vezetői elrendelték: a belügyi és közigazgatási minisztérium vezetői „tüntessenek el” 1,6 millió személyt a választói névjegyzékből, hogy a referendum érvényes legyen.
[Forrás: Krónika]
