Jogos az elvárása a nemzeti és regionális közösségeknek, hogy az EU és Brüsszel ne legyen közönyös problémáik kapcsán – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Tusványoson, az Európai polgári kezdeményezés a kisebbségi jogokról című előadáson.

Szilágyi rámutatott, hogy az utóbbi években az Unió egy kizárólag érdekalapú közösséggé kezdett válni, ebből a szempontból pedig jogos, hogy értékalapon is újrafogalmazzuk az Európai Uniót. Kettősséggel állunk szemben – mondta –, hiszen az Unióhoz csatlakozni kívánó államoktól az Európai Bizottság megköveteli a kisebbségi keretegyezmény és Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának a betartását, ugyanakkor, ha egy ország már EU-tagállam, attól már nem kérik ugyanezt. Szerinte ezáltal elnyomják, asszimilálják a közösségeket.

Szilágyi elmondta, volt már példa arra, hogy a Bizottság ignoráns. Ezt a tétlenséget azzal példázta, hogy Áder János és Tőkés László EP-képviselők javaslatára 2010 áprilisában 488–48-as szavazataránnyal kérték fel az EU Bizottságot, tiltsák be a ciánalapú aranybányászatot, de a Bizpttság nem tett semmit a kilenc az egyhez aránnyal meghozott döntés kapcsán.

A Néppárt alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az egymillió aláírás még nem garancia arra, hogy bezárja a Európai Polgári Kezdeményezés továbbmozdulásának folyamatát, ezért fontosnak tartja, hogy mindenki támogassa aláírásával a kezdeményezését.

Szilágyi ismertette továbbá, hogy a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács döntése alapján támogatni fognak minden olyan kezdeményezést, amelyi továbbjut a Bizottság jogi szűrőjén.

Elmondta, hogy a Néppárt és a EMNT március 22-én saját kezdeményezését nyújtotta be jogi elővéleményezésre. A válasz közel nyolcvan nap múlva érkezett, és az állt benne, hogy az Unió nem adhat senkinek autonómiát – Szilágyi is elismerte, hogy lehetetlen, viszont hangsúlyozta: nem is ezt kérték. Megtudták a válaszból, hogy fontosnak tartják az őshonos közösségek kulturális örökségét, de aktívan nem segíthetnek ennek megőrzésében sem. Azzal zárult a válasz, hogy abban az esetben, ha ilyen módon nyújtják be a kezdeményezést, akkor visszautasítják. A negatív visszajelzés ellenére Szilágyi úgy véli, hogy ez értékes információ, hiszen megmutatja, hogy miként dolgozik a bizottság, és miként kell átfogalmazni a szöveget, hogy továbbjusson a jogi szűrőn.

Ismertette azt is, hogy júniusban az SZNT és a FUEN is benyújtott egy-egy kezdeményezéseit, illetve azt, hogy a Néppárt és az EMNT is tovább dolgozik a szövegén, hiszen nem biztos, hogy a jogi szakszolgálat elfogadja az előbbi kettőt. Ugyanakkor Szilágyi biztosította, hogy abban az esetben, ha bármelyiket elfogadják, a KMAT határozata alapján támogatni fogják azt és segíteni fognak minden olyan hasonló tematikájú kezdeményezés, amely továbbjut a jogi szűrőn. Szerinte ez az ügy nem politikai versengést, hanem európai szolidaritást igényel, hiszen nem erdélyi politikai kérdés, hanem európai kérdés és csak európai szolidaritással vihető véghez.

Elmondta, hogy Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke nyílt levelet intézett Kelemen Hunor RMDSZ-elnökhöz négy témában: az alkotmánymódosítás, a regionális átalakítás, az Európai Polgári Kezdeményezés és a jövő évi Európai Parlamenti választások ügyében, levelére azonban máig nem kapott választ. Ennek ellenére optimizmusának adott hangot, mint mondta: meggyőződése, hogy az RMDSZ is belátja, hogy párbeszéd nélkül nincs politika. „Azzal, hogy nem jönnek el a párbeszéd fórumaira, nem a politikai együttműködést viszik előre, hanem a törésvonalakat mélyítik. Mi úgy gondoljuk, hogy nemzeti ügyekben nemzeti összefogás kell, függetlenül attól, hogy milyen pártban és milyen helyzetekben versenyzünk, de a sorskérdésekben magyar a magyarral, egyik vezető a másik vezetővel szót kell értsen” – fogalmazott Szilágyi Zsolt.