Home » Hírek » Erdély » Interjú Takács Attilával, a máramarosszigeti Néppárt elnökével

Interjú Takács Attilával, a máramarosszigeti Néppárt elnökével

2012. 3. 18.
Megosztás:


Interjú Takács Attilával, a máramarosszigeti Néppárt elnökévelA helyi szervezet 2011 decemberében alakult. Az alakuló gyűlésen Takács Attila matematika tanárt választották elnöknek.

K: Pár szó erejéig mutatkozz be olvasóinknak!

V: A máramarosszigetieknek fölösleges bemutatkoznom, de tekintettel arra, hogy a lapot nemcsak itt olvassák, röviden bemutatkozom.

Máramarosszigetinek születtem 1966-ban és az is maradtam. Ebből a szempontból kétszeresen is ritkaságnak számítok. Jelenleg a Leőwey Klára Líceum tanára vagyok.

K: Manapság nem népszerû politizálni.Te miért teszed?

V: Egyszerűen ebben nőttem fel. Gyermekkoromtól fogva a családban szívhattam magamba a mások iránti és a társadalom iránti felelősségtudatot. Természetesen, az 1989. december 25.-én az elsők között megalakuló területi RMDSZ szervezetnek alapító tagja voltam. Abban, hogy mai napig részt veszek Máramarossziget politikájában, nagy részben befolyásol a rám és felmenőimre jellemző lokálpatriotizmusom és hazaszeretetem.

K: Most miért pont a Néppárt?

V: Azért, mert az Erdélyi Magyar Néppártot bár új pártként emlegetik az erdélyi politikumban, de ha erdélyi magyar politizálásról beszélünk, akkor a legrégibb és az egyetlen: az EMNP elnevezés Koós Károlytól származik, méghozzá 1921-ből! Ma, 2012-ben nyugodt lélekkel jelenthetem ki, hogy azok, akik a régi EMNP-nek a feltámadását és létrejöttét megálmodták és lehetővé tették, azok az erdélyi magyar politikusok, akik az egyetlen lehetséges, következetes, becsületes, hazájukért, népükért tenni akaró politizáláshoz 1989 óta hűek maradtak. Ha neveket kell említenem: Tõkés László,Toró T.Tibor,Szilágyi Zsolt,Borbély Zsolt Attila…

Tavasz van, útban ide felé, a szokatlanul télies időjárás ellenére, akaratlanul is fel kellett figyelnem a természet ébredésére. Mondhatnám azt, hogy a tavasz egy új dolog akkor, ha nem tudnánk, hogy télen a természet nem halt meg, csak lepihent. Az Erdélyi Magyar Néppárt is csak az erdélyi magyarság újraébredését jelenti. Az erdélyi magyarság nem halt meg, hanem ezt használták ki a csakis az önös érdekeket követők.

K: A párt hivatalos bejegyzése után, szinte minden erdélyi magyar emberben feltevõdött egyben a magyarság megosztásának a kérdése. Milyen magyarázattal szolgálsz a polgároknak?

V: Egy közösséget azok a képviselői osztanak meg, kik nem ismerik a közösség érdekeit vagy egyszerűen nem törődnek vele és készek bármikor önérdekbõl feláldozzák azokat. Azok, akik ha kell, minden áldozat árán megpróbálják a közösség érdekeit képviselni, városukat, megyéjüket megmenteni, nem lehetnek megosztó erõk, mert az igazság szeretete, a megmaradni akarás, az önzetlen tenni akarás nem megoszt, hanem egyesít. Ezért vagyok biztos abban, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt sokat szenvedett hazánk bármely vidékén, úgy a Székelyföldön, mint Közép -Erdélyben vagy a Partiumban, tömb magyar vagy haldokló szórvány vidékeken a magyarság és az erdélyiség újraélesztõ és egyesítõ erejévé fog válni.

K: Azt mondják, hogy ez által kockáztatjátok a magyar közképviseletet. Mit kellene tudniuk errõl a szavazópolgároknak?

V: Bontsuk le, helyi, megyei és országos szintekre a kérdést.

Helyi vagy megyei szinten a kérdés az, hogy képes-e a máramarosi, illetve a máramarosszigeti magyarság egy álképviseletet valós képviseletre váltani? Ha mégsem, matematikusi becsületszavamra higgyék el, hogy a nulla több, mint mínusz végtelen.

Országos szinten pedig, az új választási törvény szerint, az a párt, amelynek színeiben 3 szenátor és 6 képviselõ bejut a törvényhozásba, parlamenti pártnak számít és részesül a helyek visszaosztásában. Ebből kifolyólag, az EMNP megjelenésével a bukaresti magyar képviselet nem sérül, csak gazdagodik.

K: Szóval, a nulla az több, mint a mínusz végtelen. Általában az utóbbi idõben, az RMDSZ nem látta el a feladatát?

V: Az RMDSZ megalakulása óta eltelt 22 esztendőben az eredetileg kitűzött célokat nem hogy elérni, de megközelíteni sem sikerült akár helyi vagy országos viszonylatból nézzük. Máramarosszigeten egyre erõsebb a törzsgyökeres (magyar) lakosság beolvasztása és az elvándorlás megakadályozhatatlannak tűnik. Pont a napokban törvénytelenül adták át a Kultúrpalotát a bizánci egyháznak...

Annak ellenére, hogy úgymond önálló magyar iskolánk van, a máramarosszigeti magyar oktatás nem erősödött. A ’40-es és ’50-es években elkobzott családi vagyonok visszaszolgáltatása messze nem kielégítõ. Történelmi egyházaink ingatlanjainak visszaszolgáltatása ijesztően alacsony százalékban történt meg. Erre találjon magyarázatot az olvasó! Erdélyiként felháborítónak tartom azt, hogy akár Máramarosról beszélünk, akár Erdély bármely régiójáról, melyek a különbözõ népcsoportok szabad önrendelkezésének világszínvonalon is úttörõi voltak, szóba se lehet hozni a magyarság akár személyi elvű vagy kulturális önrendelkezési jogát.

K: Véleményed szerint mennyire illik a román politikai palettára a Néppárt?

V: Egyáltalán nem illik bele. Jelen pillanatban a romániai politikai paletta egyszínű, tipikus balkáni!

Megfigyelhetik akár Szerbiában vagy Bulgáriában, nem politikai ideológiák, nem értékrendek vagy társadalmi törésvonalak mentén jöttek létre a pártok, hanem tulajdonképpeni gazdasági érdekszervezetekként. Ebbe a képbe az Erdélyi Magyar Néppárt nem illik bele, mert egy jobb közép, keresztény-demokrata, nemzet és családcentrikus ideológiára épülő párt.

Azt szeretném, ha az EMNP megjelenése és megerõsödése, a román politikum elvtelen hatalmi harcoktól és korrupciótól fertõzött légkörén is javítana tiszta hangjával és becsületességével.

K: Végezetül mi lenne az, amit még üzenni szeretnél a máramarosszigetieknek és megyénk magyarjainak?

V: Szeretném, hogyha többek között a Máramarosszigetiek is, annak ellenére, amit nap mint nap tapasztalnak, rájönnének arra, hogy a politika elsősorban nem önérdekű nyerészkedést jelent és ha tudnák, hogy a politika tudományát ismerõk lelkiismeretből és csak közérdekből kellene cselekedjenek, ahogyan a politika szó értelme is mutatja.

Ne a közhangulattal törődjenek, hanem saját városuk, hazájuk, magyarságuk sorsával. Higyjék el, hogy igazság csak egy van és az akkor is igaz, ha senki nem tudja kimondani és tízezren mondják az ellenkezőjét!

Hiszünk Istenben, hiszük az igazságban, hiszünk Máramarosszigetben, hiszünk Erdélyben!

Szerkesztő: Nagy Andrea 

Gyorskereső
Videók
A Székelyek nagy meneteléséről a Duna Televízió Heti hírmondójában - 2013. október 27. Videógaléria