Itt a Nagy Testvér-törvény: rögzítik a hívások és az e-mailezések adatait
A távközlési szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek a felhasználók bizonyos adatait rögzíteni, majd azokat a nemzetbiztonsági hatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk azon esetekben, amikor azok súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy megfigyelését célzó tevékenységet folytatnak – rögzíti az a törvény, amelyet kedden fogadott el a képviselőház.
A jogszabályt 197 támogató és 18 ellenző voks, illetve 13 tartózkodás mellett fogadták el.
A jogszabály neve egyébként hivatalosan a nyilvános telefon- és internetszolgáltatók által generált vagy feldolgozott adatok megőrzéséről szóló törvény – nem hivatalosan Nagy Testvér-törvény. A rendelkezés elfogadása előtt az alsóház jogi bizottsága némileg módosította. Így az eredetileg tervezett egy év helyett csak hat hónapig lesznek kötelesek a szolgáltatók a megőrzött adatokat tárolni.
Egy másik módosítás szerint a hatóságoknak csak a nyomozást végző ügyész jóváhagyásával áll jogukban a tárolt adatokat kikérni, és bírói jóváhagyás is szükséges. A jogszabály értelmében a szolgáltatók kötelesek hat hónapig megőrizni minden, a telefonbeszélgetésekkel és az elektromoslevél-váltásokkal kapcsolatos adatot, a levélváltás vagy a beszélgetés tartalmán kívül.
A vonalas- és mobiltelefon-hálózatok esetében rögzíteni kell a hívás kezdeményezőjének és a hívott félnek a nevét és telefonszámát, illetve adott esetben azon személy nevét és számát is, akihez átirányították a hívást. Az internetszolgáltatóknak rögzíteniük kell a felhasználók adatait, az elektronikus levelek esetében mind a küldő, mind a címzett adataira szükség van, a felhasznált berendezéssel egyetemben.
A szolgáltatók kötelesek 48 órán belül az illetékes szervek rendelkezésére bocsátani az adatokat, amennyiben pedig ez nem lehetséges, akkor legtöbb öt napon belül. A megőrzött adatokat a kötelező megőrzési határidő lejártával meg kell semmisíteni, azok kivételével, amelyeket a hatóságok kikértek. A jogszabály egy európai uniós követelmény átültetése a román jogrendszerbe.
A jogszabályt 2008-ban egyszer már elfogadta a parlament, az alkotmánybíróság azonban 2009-ben alkotmányellenesnek minősítette, mivel álláspontja szerint alapvető szabadságjogokat – a magánélethez, a levéltitokhoz és a vélemények kifejezésének szabadságához való jogot – sértett.
Az EU ezért szerződésszegésért szabálysértési eljárást indított Románia ellen. A jogszabály elfogadásának elmulasztása az EU szerződésének megszegését jelentette volna, ami napi 30 ezer eurós bírságot vont volna maga után.
[Forrás: Krónika]