Kalocsától Szatmárig, Budapesttől Tusnádfürdőig – nemzeti értékeink
A Kalocsától Szatmárig, Budapesttől Tusnádfürdőig – nemzeti értékeink című tusványosi panelbeszélgetésen Bákai Magdolna, a gyergyószéki EMNT elnöke a Gránátalma Egyesület úrihimzés kiállításával szemléltette, hogy mi lehet hungarikum. Bákai úgy véli, hogy a hungarikum generálhat egy olyan folyamatot is, amelyik létrehozhat egy értéktárat, ezáltal pedig jobban megismerhetjük a múltunkat, kultúránkat, megfogalmazzuk értékeinket, így növekedhet a nemzettudat. Hozzátette, hogy nem elég megőrizni az értékeket, ha nem teremjük újjá ezeket, mert a puszta megőrzés nem biztosítja, hogy megmarad az értékek értelme. Az értékmegőrzés legfontosabb eleme az oktatás, hiszen az igazi érték az ember, mert csak ő képes újjáteremteni az értékeket – hangsúlyozta.
„Tusványos is egy értékrendet képvisel” – kezdte gondolatsorát Nagy Pál, az udvarhelyi EMNT elnöke. Szerinte ez az egyik jele, hogy az értékekért érdemes harcolni, hiszen többek között ilyen rendezvényekkel lehet kiküszöbölni az értékválságot.
Szerinte folyamatosan kell küzdeni az értékekért, azért, hogy a globalizáció ne pusztítsa el a hagyományos magyar értékrendet. Hozzátette, hogy a Hungarikum Bizottság kellő védelmet nyújthat a globalizáció hatásai ellen.
Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta, hogy a hungarikumnak identitásképző hatása van, hiszen a globalizált világban nem örülnek annak, ha a magyaroknak, vagy egy másik nemzetnek erős identitástudata van, mert ez azt jelenti, hogy nem akarnak a globális értékrendbe beleolvadni.
Rámutatott, a román kormánynak nem érdeke, hogy erős legyen az erdélyi magyar közösség identitása. Példázta ezt azokkal a történelmi értékű magyar épületekkel, amelyeket átalakítottak vagy azoknak elemeiből más épületeket építettek. „Ha megpróbálják eltüntetni a múltunkat és más arra próbál építkezni, akkor a mi identitásunkat rombolják, és a sajátjukat erősítik” – mondta.
Kifejtette, hogy az anyagi források miatt Erdélyben nehéz az értékmegőrzés. Jelenleg nem létezik állami támogatás ilyen célokra, hiszen hosszú távon más stratégiája van a román kormánynak ezen a téren. Ilyen értelemben fontos az autonómia az értékmegőrzés szempontjából, hiszen így saját magunk dönthetünk törvényes keretek között arról, hogy miként fordítunk anyagiakat a kultúrára és az értékekre.