Keményen bírálta Băsescu felfüggesztése miatt Bukarestet Angela Merkel
Szokatlanul kemény hangnemben bírálta a román kormányt Angela Merkel német kancellár. Merkel tegnap elítélte az államfő felfüggesztését, és elfogadhatatlannak nevezte, ha egy EU-tagállamban megsértik a jogállamiság elvét.
Merkel telefonbeszélgetést folytatott Traian Băsescuval, és ezt követően kiadott közleményében jelezte: Németország aggodalommal követte a romániai eseményeket, és elvárja a román hatóságoktól, hogy helyreállítsák az országukba vetett bizalmat. Leszögezte: Németország támogatni fog minden olyan, Románia elleni intézkedést, amelyről Victor Ponta román kormányfő e heti brüsszeli látogatását követően dönt az Európai Bizottság. Erre reagálva Victor Ponta kormányfő úgy nyilatkozott, Angela Merkel német kancellár és a német kereszténydemokraták azért fogják az államfő pártját, mert egy pártcsaládhoz tartoznak, és kijelentette, nem a nyugati politikusok, hanem a román állampolgárok döntenek az államfő személyéről. Közben ugyanakkor bukaresti nagykövetén keresztül az olasz kormány is aggodalmát fejezte ki az államfő felfüggesztésének gyorsasága miatt. A romániai helyzet miatt aggódó külföldi kancelláriákhoz egyébként a kanadai kormány is csatlakozott: John Baird kanadai külügyminiszter közleményben jelezte, országát mélységes aggodalommal törlik el a közelmúltbeli romániai események, amelyek fenyegetik a demokratikus egyensúlyt és sértik a bírói függetlenséget.
Reding "megfeddte" Şovát
Eközben Mina Andrejeva, Viviane Reding európai uniós igazságügyi biztos szóvivője közleményben reagált Dan Şova szociáldemokrata szenátor kijelentésére, miszerint a nyugati bírálatok oka az, hogy a román közszolgálati rádió hírcsatornájának egyik munkatársa, Carmen Valică félreinformálta volna az igazságügyi biztos szóvivői hivatalát, amikor – a szenátor szerint – arról beszélt, hogy az új kormány az alkotmánybírák bebörtönzésére készül. „Az Európai Bizottság független európai intézmény, amely állásfoglalásait a tényekre és a törvényre alapozza. Egy újságírót felelőssé tenni a Bizottság véleményéért őszintén szólva abszurd és mélységesen aggasztó” – áll a közleményben. „Viviane Reding igazságügyi biztos múlt héten a Twitteren adott hangot azzal kapcsolatos aggodalmának, hogy egyesek megpróbálják kétségbe vonni a romániai igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezt megelőzően jogi tanácsadói részletesen elemezték a helyzetet” – szögezi le a kommüniké. Szintén tegnap a román művelődési élet számos közismert és befolyásos szereplője – köztük Andrei Pleşu, Gabriel Liiceanu és Andrei Şerban – nyílt levelet küldött az uniós tagállamok miniszterelnökeinek, amelyben elítélik a Victor Ponta kormányfő plágiumügyének elmismásolását célzó kormányzati intézkedéseket, és úgy vélik, az eset „szégyenfolt Románia arcán”. Közben ellentámadásba lendült a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) propagandagépezete is. Cătălin Ivan szociáldemokrata európai parlamenti képviselő a szövetség nevében Martin Schulz szocialista EP-elnökhöz fordult, és Monica Macovei demokrata-liberális párti (PDL) képviselő mandátumának megvonását követelte, amiért a volt igazságügy--miniszter egy, minden EP-képviselőnek elküldött levelében arról írt, hogy Romániában államcsíny zajlik.
FT: Románia letér a jogállami útról
A Financial Times (FT) című gazdasági napilap Aggodalmak a romániai demokráciáért címmel közölt elemzést, amelyben Neil Buckley, a lap kelet-európai témákért felelős szerkesztője megállapítja: az első Magyarország volt a sorban, most viszont aggasztó jelek mutatnak arra, hogy egy másik volt kommunista országban, az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Romániában letérhetnek a jogállami útról. Az elemzés rámutat: a romániai válság ismét csak rávilágít arra, mennyire korlátozottak az európai intézmények eszközei azon esetekben, amikor nyomást kellene gyakorolniuk a demokratikus alapelvektől eltávolodó országokra. Az EU az uniós alapszerződés hetedik cikkelye alapján szankciókat fogadhat el, amelyek az illető tagállam európai tanácsi szavazati jogának felfüggesztését is magukban foglalhatják, ez azonban olyan „nukleáris” opció, amelyet az EU Magyarország esetében például nem alkalmazott.
A lap ugyanakkor brüsszeli illetékesekre hivatkozva arról ír, hogy amennyiben a romániai helyzet tovább romlik, az EU tovább akadályozhatja az ország schengeni csatlakozását, illetve felfüggesztheti a strukturális alapok folyósítását az igazságügyi reform hiányosságai miatt. Nem biztos azonban, hogy Victor Ponta kormányfő és az USL pártszövetség olyan messze megy, mint Orbán Viktor Fidesze Magyarországon – véli a lap. „Ponta nem rendelkezik Orbán karizmájával, ráadásul Magyarország 2010-ben elég erős lábakon állt pénzügyileg ahhoz, hogy az Orbán-kormány hátat fordítson az IMF-támogatásnak, és unortodox gazdasági megoldásokkal próbálkozzon” – írta a Financial Times. Közben a PDL vezetése is összeült, hogy megvitassa, milyen stratégiát alkalmazzon a párt a 29-i népszavazás kampányában. Az alakulat eldöntötte: jelszava az „Idén nyáron fehér a divat!”, és felszólították a párt szimpatizánsait, hogy fehér színű ruhadarabok viselésével fejezzék ki egyetértésüket a párttal. Vasile Blaga pártelnök elmondta, a referendumig három nagygyűlést tartanak Kolozsváron, Jászvásárban, illetve Bukarestben, tegnap pedig Brüsszelbe utazott, hogy tájékoztassa az ottani illetékeseket.
Antonescu: Năstase nem kap kegyelmet
Az alkotmánybíróság tegnapi ülésének kezdetén egyébként a felfüggesztett államfő is részt vett. Mint mondta, azért, hogy első kézből tájékoztathassa a taláros testületet álláspontjáról. Elmondta: azt szeretné, ha nem részenként, hanem öszszességében vizsgálnák azt, ami az elmúlt héten történt, mivel a kormányoldal „lefejezte, a három legfőbb állami tisztség vezetését – eltávolította az államfőt és a két házelnököt –, és az ombudsmant is elmozdította helyéről. Crin Antonescu szenátusi elnök, aki Băsescu pénteki felfüggesztését követően az ideiglenes – a július 29-i népszavazásig tartó – államfői teendők átvételére készült, egyébként egy televíziós műsorban cáfolta, hogy arra készülne, kegyelmet adjon a korrupció miatt néhány hete jogerősen két év szabadságvesztésre ítélt exkormányfőnek, Adrian Năstasénak. A politikus vasárnap este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: július 29-éig, a Băsescu leváltásáról vagy hivatalban tartásáról szóló népszavazás időpontjáig vagy akár a következő választásokig nem kerül napirendre az államfői kegyelem ügye. Antonescu amúgy tegnap felfüggesztette tagságát a Nemzeti Liberális Pártban (PNL), helyére pedig Daniel Chiţoiut, a párt alelnökét, Giurgiu megyei képviselőt, a gazdasági tárca jelenlegi vezetőjét nevezte ki ideiglenesen a pártelnöki tisztségbe.
Az ideiglene elnök bírákat is kinevezték
Az ügyvivő államfő számos államfői jogkört gyakorolhat teljes joggal: kinevezéseket kezdeményezhet különböző köztisztségekbe, nagyköveteket nevezhet ki, nemzetközi szerződéseket köthet, és egyéni esetekben államfői kegyelmet adhat. Ő a hadsereg főparancsnoka, a Legfelsőbb Biztonsági Tanács (CSAT) elnöke. A kinevezési jogkör kiterjed az igazságszolgáltatásra is, vagyis akár Daniel Morart, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) vezetőjét vagy Laura Codruţa Kövesi legfőbb ügyészt is leválthatja. (Előbbi mandátuma egyébként augusztus 16-án, utóbbié október 2-án jár le). Ezzel szemben nem oszlathatja fel a parlamentet, nem írhat ki népszavazást, és nem tarthat politikai nyilatkozatot a parlamentben.
Népszavazás: bárhol voksolhatunk
A kormány 95 millió lejt irányzott elő a Traian Băsescu államfő felfüggesztéséről szóló népszavazásra. A július 29-i referendum – amelyen a polgárok eldönthetik, visszahelyezik-e hivatalába az államfőt, vagy jóváhagyják az elmozdítását – kampánya 28-án reggel hét órakor zárul. Maga a voksolás 29-én reggel nyolctól este 20 óráig tart. Fontos tudnivaló, hogy bármely román állampolgár bármelyik romániai szavazókörzetben leadhatja voksát, nem csupán abban, amelyhez a személyi igazolványában szereplő lakcím szerint tartozik. A szavazáson részt vehetnek a külföldön élő román állampolgárok is. A választási bizottságok tagjainak napidíja 85 lej.
[Forrás: Krónika]
