A Nagybánya körüli bányakitermelések helyzetéről és veszélyeiről beszélt Hupka Félix, az Erdélyi Magyar Néppárt Máramaros megyei szervezetének elnöke pénteken Tusványoson, a Határon átnyúló környezetszennyezés című beszélgetésen.

Máramaros megyében hét-nyolc olyan egykori ércbánya van, ahol kitermelés nem folyik ugyan, viszont a környezeti hatásuk továbbra is veszélyt jelent – mondta Hupka. Sok helyütt elhanyagolt zagytározók veszélyeztetik folyamatosan a környezetet, mivel az esőzések és havazások miatt az ott tárolt veszélyes anyagok átszivárognak a folyóvizekbe. A szennyeződés aztán a Szamos-Tisza-Duna szakaszon keresztül több száz kilométeren át mérgezik az élővilágot – mondta Hupka. Az eddigi legsúlyosabb, a térségben történt környezeti katasztrófa kétségtelenül a 2000. januári ciánszennyezés, amelynek során nagy mennyiségű, cianidokat és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz folyt ki a nagybányai Aurul bányavállalat zagytározójából a Láposon keresztül a Szamosba és a Tiszába. Sajnos a román állam nem sokat törődik a katasztrófa következményeinek orvoslásával, hiszen máig sem kaptak kárpótlást azok az emberek, akiknek a termőföldjükön átvonult az akkori szennyezett árhullám – mondta Máramaros megyei Néppárt elnöke.

Hupka Félix emlékeztetett arra, hogy Tőkés László EP-képviselő, a Néppárt védnökének kezdeményezésére júniusban Budapesten egy kárpát-medencei informális találkozót tartottak, amelyen erdélyi, felvidéki és kárpátaljai civilek és politikusok egyeztettek a cianidos bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről, és megbízták Tőkést, hogy az ügyet az EP szintjén is képviselje.