Magyar betegség a Délvidéken
Külön-külön kampányolnak a küszöbönálló szerbiai választásokra készülő magyar pártok. A magyar szavazatokért azonban harcba szálltak a szerb alakulatok is.
A május 6-i összevont elnök-, képviselőházi és helyi választások egyik jellegzetessége magyar szempontból az, hogy a közösség pártjai a korábbiaktól eltérően külön-külön indulnak, a legbefolyásosabb Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) pedig még elnökjelöltet is állít Pásztor István személyében. Mindebben nagy szerepe van annak, hogy a Fidesz a VMSZ mellett tette le a garast. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfői szabadkai látogatásán ezt így indokolta meg: „A VMSZ bebizonyította, hogy képes a délvidéki magyarság, sőt az egész Vajdaság érdekeinek megjelenítésére.” A Fidesz döntése után felbomlott a Magyar Fordulat néven létrehozott koalíció, amelyet a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Polgári Párt alkotott, s amelyben a VMSZ nem kívánt szerepet vállalni.
A VMDP vezetői úgy nyilatkoztak: annak ellenére, hogy kezdettől fogva Orbán Viktorékat támogatták, most cserbenhagyták őket, ám a döntést tiszteletben tartják, és nem helyezkednek szembe. A VMDP ezért csak a tartományi és helyi választásokon indítja jelöltjeit. Gusztony András pártalelnök beismerte, hogy ezúttal pártjuk megmaradásáért küzdenek.
A Magyar Remény Mozgalom (MRM) pedig a Jobbikban talált támogatóra. A párt zentai kampánygyűlésén Szávay István jobbikos parlamenti képviselő kifejtette: a Délvidéken is radikális változásra van szükség, és ők úgy látják, hogy ennek a küzdelemnek az MRM az igazi letéteményese.
A szerb pártok is buzgón korteskednek a magyar településeken, ahol alapszervezeteket is létrehoztak. Az ellenzéki Szerb Haladás Párt zentai gyűlésén Tomislav Nikolic elnökjelölt szónokolt, Nagykikindán pedig Vojislav Seselj szerb radikálisai kampányoltak.