Nem etnikai okokból támad meg tanácshatározatokat, híve annak, hogy a magyar és román nyelvet az érvényes törvényeknek megfelelően használják, ám eddig azért lehetett harmónia, mert a gondokat a szőnyeg alá söpörték – érvelt Codrin Munteanu, Kovászna megye prefektusa.

Értekezése szerint nem magyar vonatkozásuk miatt támadt meg határozatokat, hanem azért, mert formai, jogi szabályoknak nem feleltek meg.

A román törvények szerint egy megyének, településnek nem lehet zászlója, ezért kérte a kovásznai és megyei határozatok megsemmisítését. „Címere lehet, az jogszerű, zászlóra vonatkozó előírás nem létezik” – hangsúlyozta, majd elővette azt az átiratot, amellyel elődje, György Ervin kérte 2010-ben a kézdivásárhelyi városzászlóra vonatkozó határozat érvénytelenítését. György Ervin a céhes város döntését kifogásolta, Kovásznáét és a megyei tanácsét azonban nem, ezért lépett most ő – derült ki. Codrin Munteanu szerint a sepsiszentgyörgyi tanács nem dönthet arról, hogy megbírságolja azokat, akik nem reklámoznak magyarul is, a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum esetében nem az elnevezés ellen volt kifogása, hanem azért kérte a határozat érvénytelenítését, mert abban csak a román név szerepelhet.

„A törvény értelmében a hivatalos dokumentumban az elnevezés csak románul jelenhet meg. Az az ország hivatalos nyelve, ha a magyar is hivatalos nyelv lenne, akkor nem lenne jogszerűtlen a megfogalmazás” – mondotta, s kiemelte, egyébként használhatják, kiírhatják (sőt, ezt kötelező is megtenniük) a magyar elnevezést is.

Codrin Munteanu hosszasan fejtegette, hogy ő csupán egyensúlyt akar, elfogadhatatlannak nevezte, hogy hatalmas plakátok vannak Sepsiszentgyörgyön (a magyarországi Nemzeti Filharmónia Zenekarának koncertjét hirdető plakátra utalt – szerk.megj.), melyeken csak magyar szöveg van, senki nem törődik azzal, hogy a románok is megértsék. Ez ügyben ő feljelentést nem tesz, de elvárja, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács vizsgálódjék. „Én csak kiegyensúlyozottságot szeretnék, hogy a kölcsönös tisztelet jegyében használjuk a nyelveket” – mondotta, majd több esetet is említett – például a Szent György-szobor leleplezését –, amikor nem hangzott el román nyelvű beszéd. A prefektus azt is elmondta, hogy nem csak azt vigyázza, hogy a helyi hatóságok használják az ország hivatalos nyelvét, de arra is figyel, hogy mindenki intézhesse anyanyelvén ügyeit. Igaz, eddig még egyetlen esetben sem volt példa arra, hogy azért indított volna eljárást, mert valamely intézményben a polgárok nem találtak meghallgatásra magyarul. Ugyanakkor érvelésében, cselekedeteiben egyaránt szembeötlő a szemlélet, amit képvisel: amit nem engedélyez tételesen a törvény, az tilos, elutasítja azt a demokrata jogállamokra jellemző gyakorlatot, hogy amit nem tilt a jogsza­bály, azt szabad.