Miért csalóka a 86 százalék?
Az Erdélyi Magyar Néppárt Orbán Viktor miniszterelnökkel való hét eleji találkozóján, a 2012. június 10-i helyhatósági választások kiértékelése rendjén Tőkés László európai parlamenti képviselő rámutatott, hogy az RMDSZ fölényes választási eredményei (86 százalék) megtévesztőek, amennyiben azt vesszük figyelembe, hogy az önmagát és kudarcos politikáját többszörösen túlélt érdekszövetség sikeres szereplése mögött milyen okok állanak.
Egyszerűen arról van szó – mondotta erdélyi képviselőnk –, hogy a magyar közösség politikai képviseletét kisajátító és hatalmát egypárti kizárólagossággal gyakorló RMDSZ-t éppen olyan nehéz leváltani, miként megelőzőleg a magyarországi posztkommunista egypártrendszert. A román politikai struktúrákba bebetonozódott erdélyi „MSZP” „kirobbantása” csak egy olyan fajta „választási forradalommal” érhető el, mint a Fidesz–KDNP 2010-béli választási győzelme. Kellő összefogás, munka és felkészülés nyomán ennek megvalósítására nyílhat lehetőség a 2016-os helyi és országos választásokon.
Ezen távlati célkitűzéstől függetlenül azonban, a tárgyalófelek egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzetben az erdélyi magyar pártok és szervezetek közötti széles körű együttműködésre van szükség, olyan egységes magyar fellépésre, mely azt eredményezi, hogy az őszi parlamenti választásokon a magyarság minél nagyobb erőt képviseljen.
Az EMNT és az EMNP az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében kész felújítani az időközben leállott magyar összefogást, a Miniszterelnök által meghirdetett Nemzeti Együttműködés Rendszerén belül pedig teljes körű Kárpát-medencei összefogásban gondolkodik. Ehhez viszont annak az RMDSZ-nek a hiteles hozzájárulására is szükség van, mely legutóbbi országos összejövetelén éppen a Fidesz, illetve a magyar kormányzat elleni támadásokban jeleskedett – hangsúlyozták politikusaink.
Semjén Zsolt másik kérdésére válaszolva, az iránt is készségüket fejezték ki, hogy nemzeti testvérpártjukkal, a Magyar Polgári Párttal egységesen induljanak a következő választásokon. Ennek megvalósulása most már kizárólag a másik félen múlik – mondották.
A kialakult romániai helyzetre vonatkozóan Tőkés László a háttérben meghúzódó gazdasági-politikai korrupcióra utalt reá. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a magyarországi elszámoltatási politika a szocialista-liberális erők dühödt ellenállását, majd ellentámadását váltotta ki – Năstase Adrian korrupció miatti elítélése nyomán, mintegy vezényszóra indult be a pozícióit féltő, posztkommunista pártszövetség törvényes látszattal álcázott puccskísérlete Traian Băsescu államfő, illetve az őt támogató demokrata-liberális oldal ellenében.
Ebben a vonatkozásban az RMDSZ bűnpártoló viszonyulása a „parlamenti bányászjárásnak” nevezett hatalomátvételhez kifejezetten aggályos. A maga nemében az is igencsak beszédes, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a korrupció elkövetésében gyanúsított Biró Rozália SZKT-elnök társaságában vett részt a hétfői kormányfői találkozón…
Az EMNT és az EMNP álláspontja szerint a magyar együttműködés egyik legfontosabb előfeltétele a korrupció-mentesség. Ugyanezt követeli meg az Európai Unió Romániától. Az Orbán Viktor miniszterelnökkel való találkozón erre nézve állapították meg, hogy „közös magyar érdek a demokratikus értékek megőrzése és a jogállamiság stabilitása”. Ezért is van szükség az erdélyi magyar közösségnek a nagy számú, aktív részvételére a július 29-i népszavazáson.
Megbeszélésük végeztével a tárgyalófelek abban állapodtak meg, hogy július végén a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetemen folytatják az egyeztetést, ahol stratégiai partneri kapcsolataik konkrét tartalmi kérdései is napirendre kerülnek.
[Forrás: Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája]