Farkas Iván hangsúlyozta, hogy a Radičová-kormány által "mostohagyerekként" kezelt dél-szlovákiai vidékeken "legalább 12 olyan pont van, ahol állami támogatással lehetne munkahelyeket teremteni". Ugyanakkor az állami pénzekből a kis- és közepes vállalkozásoknak, kkv-knak is részesedniük kellene. Egyrészt az állam feladatai közé tartozik a szlovákiai kkv-k támogatása, másrészt ezek a cégek kevesebb pénzből több munkahelyet tudnak létrehozni, mint a szintén államilag segített nagyvállalatok.
Az alelnök szerint a kormánynak nem csak külföldi pénzügyi garanciákat kellene vállalnia, mint a szintén euró zónába tartozó Görögország esetében tette, hanem a belföldi ügyekkel is foglalkoznia kellett volna.
"Tavaly az állami támogatással létrejött munkahelyek döntő többségét Észak-Szlovákia kapta, a mostani kormány nem vette észre Dél-Szlovákiát" - hangsúlyozta Farkas Iván, hozzátéve: helytelennek tartja, hogy az állam "nem dobott mentőövet" a megszűnés közelébe jutott révkomáromi hajógyárnak és nem foglalkozott megfelelően azzal sem, hogy dél-szlovákiai dolgozókat is érint a komáromi Nokia-gyár létszámleépítése.
Farkas Iván fontos fejleménynek nevezte az Ipoly-hidak újjáépítését - amelyeknek szlovák részről ő is előterjesztője volt -, elsősorban a Magyarország és Szlovákia közötti gazdasági kapcsolatok érdekében. Pozitív példaként említette a 2001-ben átadott, az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria-hidat.
Szerinte Dél-Szlovákia a vasút és a közút fejlesztésében is hátrányos régiónak tekinthető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a dél-szlovákiai R7-es gyorsforgalmi út építésének megkezdése akár tíz évvel is kitolódhat és nem kezdődik el ebben az évtizedben.