Az Erdélyi Magyar Néppárt Románia regionális átalakítására vonatkozó javaslatait ismertették mai sajtótájékoztatójukon a szervezet partiumi képviselői, Zatykó Gyula Partiumért felelős alelnök és Csomortányi István szervezési igazgató, Bihar megyei elnök. A Néppárt tizenkét régióban és három metropolisz-övezetben gondolkodik, melyek határait a történelmi, demográfiai, gazdasági és kulturális jellegzetességek, illetve a regionális identitástudat alapján húzták meg.

Zatykó Gyula elmondta: a terveket a Szilágyi Ferenc Bihar megyei alelnök, földrajztudós vezette szakmai munkacsoport dolgozta ki három érv mentén. Egyrészt elsődleges szempont, hogy valós identitással rendelkező területi egységeket kell lehatárolni, olyanokat, amelyeket a lakosság is elfogad. Másrészt figyelembe kell venni a térszerkezeti viszonyokat, természeti adottságokat, továbbá a gazdasági és ipari agglomerációt. A néppárti alelnök kifejtette: a mostani megyebeosztás elavult, és a fejlesztési régiók működésképtelenségét igazolja, hogy Románia a sor végén kullog az európai források felhasználása terén. Zatykó meglepőnek nevezte azt, hogy a kormánypártok elképzelésében a mostani fejlesztési régiók megmaradnának gazdasági régiókként, holott ami egyféleképpen nem működött, másféleképpen sem fog. Kiemelte: az átszervezésnél fokozottan figyelembe kell venni a régiók határvonalain élők visszajelzését, ezért itt népszavazást kellene kiírni, hogy a lakosság döntsön arról, hogy melyik régióhoz szeretne tartozni.

Csomortányi István és Zatykó Gyula. Búcsút vennének a megyerendszertől

Csomortányi István megemlítette: a jelenlegi megyerendszert 1966-ban tendenciózusan úgy dolgozták ki, hogy az erdélyi magyarság asszimilációját szolgálja. Így minden olyan régióátszervezési tervezet elfogadhatatlan, mely a megyékre épül. A Néppárt elismeri, hogy megyékre szükség van, de a megyehatárok felülvizsgálata szükséges – hangsúlyozta Csomortányi, aki példaként térségünkből Máramaros és Szilágy megye határainak módosítását említette meg. A jogköröket nem „lentről” kell elvenni, a regionális központosítás jegyében, hanem „fentről”, a kormánytól és annak szerveitől kell átadni – hangsúlyozta a szervezési igazgató.

A Néppárt javaslatainak konkrét pontjait ismertetve Csomortányi elmondta: az egész Európai Uniót lefedő NUTS rendszer alapján, tervükben NUTS1-es régióként a három történelmi országrész (Erdély, Havasalföld, Moldva) szerepel. Erdély öt régióból (Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély), valamint egy metropolisz-régióból (Brassó és környéke) állna. Régióközpont lenne Nagyvárad, Temesvár, Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyszeben, melyek átvennék Bukaresttől a régiókra vonatkozó hatáskörök java részét (NUTS2-es közigazgatási régiókat alkotva). A metropolisz-régiók („városállamok”) kialakítása olyan nagyvárosok esetében ajánlatosak, amelyek országos vagy több régióra kiterjedő másodlagos központ szerepet töltenek be (Bukarest, Brassó, Galac-Brăila). 

Csomortányi István a sajtótájékoztatón aláhúzta: a Partiumban Nagyvárad regionális szerepköre és alkalmassága megkérdőjelezhetetlen. A régióhoz tartozna még a Szilágyság és Máramaros egy része, illetve Szatmár megye, amelyekkel az idők folyamán Nagyvárad mindig is élő kapcsolatot tartott fenn.