Home » Hírek » Erdély » Nagyváradra érkezett a Néppárt autonómiakaravánja

Nagyváradra érkezett a Néppárt autonómiakaravánja

2014. 5. 17.
Megosztás:

Rendhagyó esemény helyszíne volt 2014. május 16-án, pénteken a nagyváradi városháza díszterme: az Erdélyi Magyar Néppárt és a Partiumi Autonómiatanács (PAT) autonómiakonferenciájának adott otthont. A politikai szervezetet Szilágyi Zsolt külügyi alelnök, Zatykó Gyula országos alelnök és Csomortányi István Bihar megyei elnök képviselte. Meghívottként jelen volt és nagy hatású előadást tartott Sabin Gherman újságíró, akit az erdélyiek szókimondó televíziós műsorai által is ismerhetnek.

 Nagyváradra érkezett a Néppárt autonómiakaravánja

Csomortányi István, Sabin Gherman, Zatykó Gyula

Csomortányi István köszöntőjében kifejtette: egy olyan kampányidőszakban, amikor a közbeszédre fogékonyabbak az állampolgárok, fontos, hogy az autonómiáról is szó legyen. A különböző pártok egy erős Románia képzetével kampányolnak, és arra biztatják a románokat, hogy legyenek büszkék nemzetiségükre, holott nem beszélhetünk sem erős országról, büszkék pedig végképp nem lehetünk Románia teljesítményére. Elhibázott lépések sorozata vezetett a mostani csődközeli állapothoz, hangsúlyozta Csomortányi, aki a túlközpontosított államberendezkedést és a korrupciót nevezte meg a bajok fő forrásaként. Bevezetőjét a decentralizáció és a történelmi régiók autonómiájának gondolatával zárta.

Szilágyi Zsolt a sikeres európai autonómiaformákat ismertette, amelyek példaként szolgálhatnak Erdély és Románia számára is. Az autonómia egy európai megoldás, mely az erdélyi magyarok és románok számára egyaránt egy jobb életet jelentene. A Néppárt autonómiakaravánjának célja ismertté tenni ezeket az európai sikertörténeteket és azok lehetséges hazai megvalósításait. A közviták alkalmával érkező felvetéseket összegezni fogják, majd az ily módon kiegészített néppárti autonómiatervezetet más politikai pártok figyelmébe ajánlják – ígérte Szilágyi Zsolt. Hangsúlyozta: a mindenkori román politikum azt kell megértse, hogy az erdélyi magyar kisebbség nem jelent fenyegetést az állam szuverenitására, sőt ellenkezőleg, jogaik biztosításával csak még stabilabb lehet Erdély és Románia. Kérdésre válaszolva a politikus később kifejtette, az egy lábon álló rendszer instabilabb, mint ha több pilléren nyugodna. Szilágyi Zsolt optimista a jövőt illetően, mivel azt tapasztalja, hogy a külföldről hazatérő románok is egyre inkább észlelik, valami nincs rendben ebben az országban (ezt példázza az erdélyi autópályák kilométereinek a száma is), és a külföldön működő föderalizmust előbb-utóbb Romániában is megoldásnak fogják tartani.

 Nagyváradra érkezett a Néppárt autonómiakaravánja

Szilágyi Zsolt, Csomortányi István, Sabin Gherman

Sabin Gherman előadásában arra mutatott rá, hogy nem új keletű kérdés a regionalizmus, és nem is erdélyi sajátosság. Azt a tényt, hogy ezt még nem ismerik fel az erdélyi románok a megfelelő, regionális értékeinken alapuló oktatás hiányában látja. Az autonómia szerinte különösen hasznos lenne a székelyföldi románok esetében. Megvalósításáért nyílt párbeszédre van szükség, és annak felismerésére, hogy egy sok nemzetiségű, egymást kölcsönösen elfogadó, többnyelvű Erdély Kelet-Európa Svájcává válhatna. Úgy vélekedett: az erdélyi magyarok számára túl távoli Budapest, mint ahogy a románok számára is Bukarest, tehát egymásra vagyunk utalva, és együtt tehetünk sorsunk jobbításáért. Kevésbé volt optimista a jövőt illetően, mint az előtte felszólalók, mivel úgy látja, hogy az erdélyi társadalom még nem áll készen az autonómiára, túl kényelmes a központosított állam, és az, hogy Bukaresttől várjuk a pénzt. Ezen csak az oktatás minőségének jobbításával, és sok közös munkával lehet változtatni.

 Nagyváradra érkezett a Néppárt autonómiakaravánja

A konferencia következtetéseit Zatykó Gyula országos alelnök összegezte, jelezve, hogy a nagy érdeklődés azt mutatja: a nagyváradiaknak fontos az, hogy milyen jövőt biztosítanak gyermekeik számára. A Néppárt autonómiatervezete az adókat úgy osztja le, hogy hatvan százalék a régiókban maradna, és húsz százalék az államkasszát gyarapítaná. A maradék húsz százalékból egy szolidaritási alapot kellene létrehozni annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen a gazdagabb és szegényebb régiók között. A szolidaritási alap szétosztásáról a régiók képviselői döntetnének: csak így kerülhető el az, hogy a politikai klientúrák legyenek ezen pénz haszonélvezői. Zatykó Gyula azzal a reménnyel zárta felszólalását, hogy a párbeszéd eredményes lesz, és gyümölcsöző mindannyiunk számára.

Gyorskereső
Videók
A Székelyek nagy meneteléséről a Duna Televízió Heti hírmondójában - 2013. október 27. Videógaléria