A nemzeti kisebbségek ügyének rendezésében áttörést csak anyaországaik következetes fellépése hozhat

Március elsején az európai külügyminiszterek tanácsa Szerbia tagjelölti státusa mellett döntött. A döntést többéves tárgyalássorozat eredménye és nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy Szerbia elismerte Koszovó azon jogát, hogy nemzetközi kapcsolatokat létesítsen.

Tudatában annak, hogy térségünkben, ahol az állam- és nemzethatárok nem esnek egybe, és a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek ügye nem rendezhető a kétoldalú kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználása nélkül, példásnak minősíthetjük a román diplomácia hangsúlyos kiállását a Timoc-völgyi románok – a vlachok – nemzetiségi jogaiért. A kétoldalú egyezmény, amelyben Szerbia kötelezettséget vállal a több tízezer lelket számláló közösség védelmére, egyebek mellett előírja az anyanyelvű miséhez és a templomépítéshez való jogot, az anyanyelv használatának biztosítását a közigazgatásban, a közösségi tulajdon tiszteletben tartását, a szabad identitásválasztás jogát és a parlamenti képviselet lehetőségét.

Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt üdvözli a román diplomácia
kisebbségbarát megnyilvánulását. Archív felvétel

Helyzetüket ismerve, nem túlzás kijelenteni, hogy a szerbiai vlachok Bukarest „csángói”. Ennek összefüggésében reményünket fejezzük ki, hogy az új román kormány nem fog kettős mércével mérni, ennek megfelelően pedig, éppen olyan elvszerű lesz az erdélyi magyarok és a csángó-magyarok jogainak biztosítása és, autonómiatörekvéseik támogatása terén, mint amilyen következetességet és felelősséget tanúsított a Timoc-völgyi románok jogaiért való kiállásban.

2010 novemberében, amikor Tőkés Lászlót EP-alelnöki minőségében elkísértük Szerbiai hivatalos útján, küldöttségünk mind Belgrádban, mind Újvidéken határozottan kiállt a szerbiai és a vajdasági nemzeti kisebbségek – kiemelten a magyarok és a románok – jogainak biztosítása mellett, és jelezte a szerb hatóságoknak, hogy ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése nélkül Szerbia EU-integrációs törekvései nem lesznek sikeresek. Megítélésünk szerint ezt az álláspontot erősítette meg a román külügy mostani fellépése, bizonyítva azt, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében áttörést csak akkor lehet elérni, ha az anyaország tudatos nemzetpolitikát folytat, és a megfelelő pillanatban okosan él érdekérvényesítő eszközeivel.

Nagyvárad, 2012. március 3.

Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében:

Toró T. Tibor
elnök

Szilágyi Zsolt
alelnök