Nyílt levelet fogalmazott meg a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács Benjamin Cardinnak, az amerikai Helsinki Bizottság elnökének, miután a szenátor a Magyarország ügyében rendezett, múlt heti meghallgatáson kifogásolta a határon túl élő magyarok magyarországi állampolgárságát.

Benjamin Cardint a KMAT szerint „félretájékoztathatták”

NYÍLT LEVÉL
Benjamin Cardin szenátor úrnak,
az amerikai Helsinki Bizottság elnökének                                           

Tisztelt Szenátor úr!

A Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács olyan ernyőszervezet, amely a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek önrendelkezésében, mint a térség stabilitását nagyban erősítő megoldásban gondolkodó politikai pártokat és közképviseleti szervezeteket tömöríti Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából.

Nagyra értékeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok még az Európai Unió tagállamaiban is figyelemmel kíséri a demokratikus alapértékek, intézmények és az emberi jogok ügyét. Éppen ezért mi, a Magyarország határain kívül élő magyar nemzeti közösségek képviselői bízunk abban, hogy amiként Magyarország képviselői is meghallgatásra találtak az Önök bizottsága előtt, azonképpen a Magyarországgal szomszédos államok képviselői is alkalmat nyernek arra, hogy Washingtonban kifejtsék álláspontjukat az országukban kisebbségben élő nemzeti közösségeket ért jogsértések tárgyában.

Szenátor úr, Ön a Magyarország ügyében rendezett, múlt heti meghallgatáson – egyebek mellett – kifogás tárgyává tette a határon túl élő magyarok magyarországi állampolgárságát. Ezen bírálatra válaszolva, ezúton jelezzük, hogy Önt alighanem félretájékoztatták. Magyarország nem etnikai alapon biztosít állampolgárságot a határain túl élők számára. A magyar állampolgársági törvény 2010-es módosítása alapján a volt magyar állampolgárok, illetve leszármazottaik etnikai, faji, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül kapják vissza azt az állampolgárságot, amelyről önként soha le nem mondtak. A magyarországi jogszabály sem a nemzetközi jog, sem az Európai Unió alapokmányainak előírásaiba nem ütközik. A kettős állampolgárság egyébként világszerte 89 államban elfogadott, az Európai Unión belül pedig a tagállamok felében élő gyakorlat. Közülük számos országban a nyelvi és nemzeti identitásukat megőrző személyek könnyített feltételekkel vagy automatikusan kaphatják meg anyaországuk állampolgárságát.

A volt szovjet tömb utódállamaiban valóban tetten lehet érni jogsértéseket. De azokat nem a magyar állam követi el, hanem a vele szomszédos országokban élő, őshonos magyar nemzeti közösségek szenvedik el. Néhány példa: a kommunista diktatúra idején elkobzott ingatlanjainkat mind a mai napig nem szolgáltatták vissza teljes egészében, nyelvi jogainkat semmibe veszik, és valóságos hadjáratot folytatnak nemzeti szimbólumaink használata ellen.

A volt szocialista országokat jellemző nemzetállami homogenizáló törekvések, a kormányzati szinten bátorított többségi asszimilációs politika az őshonos magyar nemzeti közösségeket létükben veszélyeztetik. Ennek következtében lélekszámunk az utóbbi száz esztendőben drámai mértékben csökkent. Az I. Világháborút követően mintegy hárommillió magyar nemzetiségű személy került az utódállamokba, mára pedig már közel egymillióval vagyunk kevesebben. A számadatok is igazolják, hogy az új államalakulatokba került magyar közösségek a negatív népesedési tendenciákat meghaladó módon mértékben fogyatkoztak meg.

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint amai Romániaterületén 1.704.851, Csehszlovákiában 1.084.343, Jugoszláviában pedig 563.597 magyar nemzetiségű személy élt.

1992-ben Romániában még 1.619.735 személy vallotta magát magyarnak, a 2011-es népszámlálás ideiglenes adatai szerint azonban mára már mindössze 1.238.000 magyar maradt, vagyis az utóbbi húsz évben közel 400.000-rel fogyatkoztunk. Mivel a magyarok Románián belül Erdélyben élnek, érdemes megnézni az arányszámokat is: 1910-ben az erdélyi összlakosság 31,64%-át tették ki a magyarok, az ezredfordulóra viszont ez az arány 19,60%-ra romlott.

Szlovákiában 1991-ben még 567.929 személy vallotta magát magyarnak (az összlakosság 10,7%-a), napjainkban azonban már csupán 458.467-en vállalják magyar nemzetiségüket (8,5%).

1991-ben  a volt Jugoszláviában összesen 344.147 személy vallotta magát magyarnak. Közülük 339 491-en a Vajdaságban, a többiek Közép-Szerbiában, Montenegróban és Koszovóban éltek. 2011-ben Szerbiában már csupán 251.136 magyart számoltak össze.

Horvátországban az 1991-es népszámlálás szerint a magyar nemzetiségűek száma még 22.355 volt, a számuk azonban 2011-re 14.048-ra csökkent.

Ukrajnában 1910-ben még 185.000 magyart tartottak nyilván, az utolsó – 2001-es – ukrán népszámlálás szerint viszont Kárpátalján már csak 151.533 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek Kárpátalján.

Tisztelt Szenátor úr!

Volt nagynevű kollégája, Tom Lantos már a múlt században példát mutatott az amerikaiaknak, amikor is következetesen kiállt a kommunista diktatúrában kettős jogfosztásban élő Kárpát-medencei magyar közösségek mellett, és minden lehetőt megtett a védelmükben. Arra kérjük Önt, hogy kövesse példáját, és vegye védelmébe kisebbségben élő nemzeti közösségeinket. Könnyű belátni, hogy a Kárpát-medence több országában élő magyar nemzeti közösségek léte a térség népei közötti kapcsolatokat erősítő és stabilizáló hatású tényező lehet.

Mi, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács tagszervezetei az otthonunkat jelentő országokban erre törekszünk. Nem más nemzetek ellenében, hanem a közös jövőnk érdekében. Ezért javasoljuk, hogy az amerikai Helsinki Bizottság az európai államok demokratikus elkötelezettségére vonatkozó vizsgálódásait a mi országainkra is terjessze ki, és azonos mércével mérve, a közös értékvilágunk alapjait jelentő szabadságjogok jegyében vizsgálja meg a magyar nemzeti közösségek és tagjaik ellenében napirenden lévő jogsértéseket.

Mártély, 2013. március 23.

Tőkés László, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács elnöke

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyv. Elnöke (Románia)

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke (Románia)

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke (Románia)

Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke (Románia)

Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke (Szerbia)

Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke (Szerbia)

Csonka Áron, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke (Szerbia)

Őry Péter, a Magyar Közösség Pártjának alelnöke (Szlovákia)

Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnökségi tagja (Ausztria)

Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke (Horvátország)

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke (Ukrajna)

Horvát Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Szövetség elnöke (Szlovénia)