A négy napos rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóján, a Szigligeti Színházban a nyíregyházi Cantemus gyermekkórus teremtett az ünnephez méltó, emelkedett hangulatot. Szabó Soma karnagy vezetésével többek között Kodály-feldolgozásokat, tréfás gyermekjátékokat adtak elő.

A felszólalások sorát Zatykó Gyula főszervező kezdte meg, aki köszönetet mondott a rendezvény megvalósításában szerepet vállalóknak: önkénteseknek, támogatóknak, vállalkozóknak, valamint a városvezetőknek, akik idén partnerként járulnak hozzá a programhoz. A Szent László Napok önbecslésünk megerősítéséről szól, a Nagyváradon élő más nemzetiségűek felé pedig híd és kapocs kell legyen – hangsúlyozta Zatykó Gyula. Kiemelte: a rendezvény legfőbb feladata elérni azt, hogy a várost alapító, itt eltemetett Árpád-házi Szent László magyar király alakja mindenki számára természetes módon hozzátartozzon a város arculatához. A lovagkirály megkerülhetetlen alakja Nagyvárad múltjának, olyan történelmi személyiség, akire kötelességünk emlékezni. „Szent László magyar király minden vallásos emberé, minden magyar emberé, minden lovagias emberé. Akit bámulatra gerjeszt a hősiesség, aki szereti magyar hazáját az mind tisztelettel tekint föl a hős Szent László magyar királyra” – idézte Zatykó Gyula a nagyváradi Jogakadémia első dékánjának, Hoványi Gyulának a szavait, amelyek kereken száz esztendővel ezelőtt jelentek meg a Tiszántúlban. A városalapító lovagkirály emlékének ápolása mellett a Nagyváradi Magyar Napok céljai között szerepel az önkéntesség, a környezettudatosság, valamint a jótékonykodás népszerűsítése is – mondta Zatykó Gyula.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke ünnepi köszöntőjében kifejtette: száz évvel ezelőtt az erdélyi és partiumi városok többsége, köztük a Partium fővárosaként emlegetett Nagyvárad is a magyar kultúra fellegvárai és a tudományosság laboratóriumai, az erdélyi identitás őrzői voltak. Trianon után városaink szellemiségét sok támadás érte, és amit nem tettek tönkre a két világháború közötti időszakban, majd az azt követő kommunizmus értékromboló évei alatt, azt napjainkban próbálják semmisé tenni. A Kolozsvári Magyar Napok nyomdokait követő Szent László Napok üzenete, hogy megvédjük bástyáinkat, felemelt fejjel küzdjünk a megmaradásért, hiszen értékteremtő közösség vagyunk – fogalmazott a Néppárt elnöke.

„Üzenetértéke van annak, hogy a váradiak „magyar napokat” szerveznek, és azt Szent László Napoknak nevezik. Az a legfőbb üzenete, hogy otthon érzik magukat városukban, és be akarják lakni annak tereit, meg akarják mutatni magukat, megmutatni, hogy mennyien vannak, megmutatni, hogy milyenek” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében.

Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja elmondta: hármas céllal érkezett Nagyváradra, a Szent László Napokra. Az ünnepélyes megnyitón való részvétel mellett állami kitüntetést adott át Ujvárossy László grafikusnak, a Partiumi Keresztény Egyetem professzorának az Alkalmazott víziók elnevezésű jubileumi tárlaton. Kitüntetést szeretett volna átnyújtani Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak is, aki azonban úgy érezte, hogy nem érdemli meg, mivel elmondása szerint kudarcot vallott a premontrei rend egykori gimnáziumának restitúciója ügyében. Magdó reményét fejezte ki, hogy Fejes Rudolf Anzelm a későbbiekben elfogadja a magyar állam kitüntetését. Úgy vélekedett: „nem mindig csak az eredményt kell értékelni, hanem néha a küzdelmet is”.

Végül Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szólalt fel, aki elsődlegesen a szervezőknek gratulált, amiért Nagyváradot is azon erdélyi városok közé emelték, ahol hagyománnyá válik a „magyar napok” megrendezése. A megmaradás és értékfelmutatás ezeknek a legfontosabb üzenete. Köszöntőbeszédében a volt királyhágómelléki református püspök a múlt történéseit, küzdelmeit, tragédiáit is felelevenítve tett hitet amellett, hogy a jövőbe nézve kell cselekednünk — felelősséggel minden iránt, ami napjainkban emberi és nemzet kihívásnak számít, a környezettudatos életviteltől az értékek megőrzésén át a gazdag örökség továbbadásáig. Emlékeztetett: a vérzivataros időkben túl sokan pusztultak el szűkebb és tágabb környezetünkben ahhoz, hogy ne tekintsünk aggodalommal a világban és a szomszédságunkban zajló eseményekre, ráadásul a köldöknéző nyugati világ – beleértve az Európai Uniót – sem törődik kellőképpen a keleti válságokkal vagy a nemzeti kisebbségek gondjaival. Ezért aztán önerőből is folytatnunk kell harcunkat a szabadságért, a Temesváron negyed százada elkezdett változásokért, közösségi jogainkért. Nem méltó elődeinkhez sem a megalkuvás és a félelem, öntudatos polgárokként és mai magyarokként egyaránt küzdenünk kell városainkért, környezetünkért, nemzetünkért, hitünkért, múltunkért és jövőnkért, Erdélyért és a Partiumért, autonómiánkért. Meg kell találni a megfelelő eszközöket, amelyek megmaradásunkat és boldogulásunkat garantálják szülőföldünkön. Tőkés László utalt több fontos idei évfordulóra is, köztük a hetven évvel ezelőtti holokausztra, hiszen Szent László városa is meghozta akkor a maga súlyos áldozatát. Itt érezzük magunk között azokat a polgártársainkat, „kiket kiirtott az idő gazul” – idézte az EP-képviselő Jékely Zoltán nagy versét –, és mi, erdélyi, partiumi magyarok nem akarunk zsidó testvéreink sorsára jutni, akiket a fajüldözők elpusztítottak, a kommunisták pedig pénzért kiárusítottak. Tőkés László nemzeti imánk kezdősorával kívánt sikeres Szent László Napokat mindenkinek: „Isten, áldd meg a magyart!”

Az ünnepi beszédek után Magyarország egyik legkiemelkedőbb népzenei előadóművésze, a Kossuth-, Liszt Ferenc- és UNESCO-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta lépett a közönség elé. Üdvözlégy Szent László király! című előadásában Andrejszki Judit régizenei előadóművész, valamint Havasréti Pál (tekerőlant, bőgő) és Caius Hera (lant, teorba, barokk gitár) működött közre.

Fotó: Ürmösi Levente Mihály