Nemes irigységgel tekinthetünk az erdélyi Dávid Ferenc egyházára, amely két évtized után „a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását” sikerült megvalósítania - írja Tőkés László a Magyar Unitárius Egyház újraegyesítése alkalmából kiadott nyilatkozatában. Tőkés szerint a rendszerváltást követően a reformátusok is hasonlóan szándékoztak cselekedni, ám "az egységtörekvés torzóban maradt."

N Y I L A T K O Z A T

a Magyar Unitárius Egyház újraegyesülése alkalmából

Való igaz, hogy a XVI. században alakult Magyar Unitárius Egyház, 2012. június 28-i, kolozsvári egyházegyesítő zsinata által, négy és fél évszázados viszontagságos történetének új szakaszához érkezett. Amint ezt ünnepi beszédében Elekes Botond magyarországi egyházkerületi főgondnok megfogalmazta: „a Kárpát-medencében a történelmi – magyar – egyházak közül ők az egyetlenek, akik egy intézmény keretében, a teljes integráció megvalósításával… unitárius közösségeiket, az államhatárok fölött, valóban egyesítették”.

A rendszerváltozás 1989-béli kezdeteit követően a Kárpát-medencében élő magyar reformátusok – a Magyar Reformátusok Világszövetsége, majd a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata létrehozásával – eredetileg ugyanezen az úton indultak el. Sajnálatos, hogy kezdeti egységtörekvéseink utóbb eltérültek és torzóban maradtak. Nemes irigységgel tekinthetünk az erdélyi Dávid Ferenc egyházára, melynek a névleges látszat-egység szintjét meghaladva, két évtized után „a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását” sikerült megvalósítania. Eziránti elismerésünket és áldást kérő jókívánságainkat fejezzük ki a Magyar Unitárius Egyház Zsinatának, melynek az egyházi uniót kimondó, történelmi jelentőségű Határozatát a június 28-i ünnepi ülésén Bálint-Benczédi Ferenc püspök tárta a nyilvánosság elé.

Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus-lutheránus püspök zsinati jelenléte és köszöntő beszéde erdélyi történelmi egyházaink testvéri együttörvendezését volt hivatott kifejezésre juttatni az iránt az Egyház iránt, melynek intézményes formában sikerült „a Trianoni békediktátum és a bolsevik diktatúra következményeit reparálnia és lezárnia”.

Szászfalvi László magyarországi vallásügyi államtitkár zsinati jelenléte és köszöntő beszéde viszont – kimondva és kimondatlanul – azt az együttállást volt hivatott megjeleníteni, mely a határok fölötti nemzetegyesítés uniós politikájának, valamint az unitárius egyházegyesítésnek az egymáshoz való viszonyát jellemzi.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak az újraegyesülő Magyar Unitárius Egyház Zsinatához intézett írásbeli üzenete viszont – a példaértékű esemény egyháztörténelmi és nemzetpolitikai jelentőségének a kihangsúlyozásával – annak az egyházi és nemzeti ökuméniának a szükségességét kívánta előtérbe helyezni, mely az 1568-as tordai vallásbékéből fakadó erdélyi vallási türelem és együttműködés szellemében egyedül lehet képes nemzetünk XXI. századi felemelkedésének ügyét hatékonyan szolgálni.

Az egykori tordai diétán egybegyülekezett erdélyi rendek meggyőződése értelmében: legyen a mi hitünk Isten ajándéka – a jónak cselekvésére, népünk épülésére!

Strasbourg, 2012. július 3.

Tőkés László
előző királyhágómelléki püspök,
református zsinati társelnök,
a Magyar Reformátusok Világszövetségének volt elnöke