„Az erdélyi magyar politikai mező jelenleg plurális és aszimmetrikus, a domináns párt az RMDSZ, amely a magyar-magyar versenyben a szavazatoknak közel 85 százalékát érte el, míg az Erdélyi Magyar Néppárt a 15 százalékos eredményével arról győzött meg, hogy folytatni kell, amíg a helyzet kiegyensúlyozott nem lesz, mert ez a nemzetpolitika eredményességének a kulcsa” – jelentette ki Toró T. Tibor pénteken Kárpátalján.

Az Erdélyi Magyar Népárt elnöke részt vett a kárpátaljai Felsőszinevéren július 3. és 7. között zajló XXI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Választások, eredmények, lehetőségek a Kárpát-medencében című panelbeszélgetésén. A beszélgetésen részt vett még Németh Zsolt, a budapesti külügyminisztérium politikai államtitkára, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Duray Miklós felvidéki politikus és közíró, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, valamint a moderátor Tóth István, beregszászi magyar főkonzul.

Előadásában Toró leszögezte: a magyar-magyar viszony tekintetében az erőegyensúly híve és szorgalmazója. „A magyar történelem leírható egy kuruc-labanc ellentétpárral, ami a politikai attitűdöt illeti, és aminek a lényege mindig a főhatalomhoz való viszony. Magyarország, mint egykor birodalom és jelenlegi kis ország, mindig valamilyen főhatalommal szemben határozta meg önmagát és kereste pályáját. Ha lejjebb megyünk a közösségi szinteken, akkor megtaláljuk a magunk kisebbségi-közösségi társadalmaiban is ezt a dilemmát, hogy a kuruc, vagy a labanc utat járjuk” – fogalmazott. A Néppárt elnöke szerint a hatékonyság titka az, ha a kuruc és a labanc viszonyulás egészséges egyensúlyban van jelen a közösségben.

„Erdélyben akkor lesz egy eredményes nemzetpolitikai képviseletünk, ha ennek a két attitűdnek (ami most elnagyolva, de testet ölt az RMDSZ-ben és a Néppártban) az egyensúlya, a munkamegosztás kialakul. Ez elsősorban rajtunk múlik, és ezt az egyensúlyt 2016-ig kell kialakítanunk” – mondta Toró.

A Néppárt elnökének értékelése szerint Romániában 2013-ban a két fő politikai téma az alkotmánymódosítás és a területi-közigazgatási reform. Az alaptörvény módosítása kinyithat, de be is csukhat kapukat az autonómia-kezdeményezés szempontjából. Az a kérdés, hogy sikerül-e bevinni az alkotmányba kulturális autonómiát és erre ráépíteni egy olyan, a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amelyben a kulturális autonómia benne van, mint például a Vajdaságban.

A közigazgatási reformmal szembeni első elvárás az, hogy sikerül-e két olyan sajátos jogállású régiót kialakítani, amely létező, történelmi régió: a Székelyföld és a Partium. A jelenlegi politikai képviseletnek nincs ereje megakadályozni a számunkra kedvezőtlen megoldást: a két régió feldarabolását, illetve beolvasztását román többségű régiókba. Ezért a közösséget kell politikai szereplővé tenni, ami el is kezdődött: a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen az erdélyi magyar közösség felismerte a maga erejét – fejtette ki Toró. „Mi, a Néppárt úgy gondoljuk, hogy ezt a lendületet használni kell, mivel ez a politikai képviseletet segíti és nem akadályozza. A másik erő a Kárpát-medencei összefogás és a harmadik, ennek a lándzsahegye, a magyar diplomácia” – folytatta.

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás kapcsán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem példáját említve Toró hangsúlyozta: egy kamarilla-egyezség soha nem vezet eredményre, ha nincs mögötte egy közösségi erő.

„A Sapientia, az erdélyi magyar közösség egyeteme az egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményünk az elmúlt években. Viszont arra kellene rátérni a kétoldalú kapcsolatokban, hogy a román állam is anyagi támogatással beszálljon ebbe a projektbe, hiszen nem természetes, hogy a magyar állam tartsa fenn az egyetemet, mivel mi, magyarok is adót fizetünk Romániában” – szögezte le a Néppárt elnöke.