A március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés a részvételi demokrácia egyik formája, amelynek célja az, hogy az erdélyi magyarság mind az állam vezetése, mind pedig a nemzetközi közösség felé határozottan jelezze igényét az autonómia különböző formái iránt – jelentette ki kedden Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki kedden Papp Előd alelnökkel együtt tartott sajtótájékoztatót Bukarestben, túlnyomórészt román újságíróknak.

Már nem lehet etnikai alapon egymásnak ugrasztani a vásárhelyieket...

A Néppárt vezetői arról beszéltek, hogy a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett, a Néppárt és a Magyar Polgári Párt által társszervezőként támogatott marosvásárhelyi autonómiatüntetés teljes mértékben törvényes és demokratikus megnyilvánulás, és nem az államrend ellen irányul.

„Reméljük, hogy a szélsőségesek és a provokátorok otthon maradnak és nem zavarják meg a demonstrációt. Tudjuk, hogy nem könnyű távol tartani ezeket az elemeket, de a szervezők a hatóságok közreműködésével mindent megtesznek majd, hogy biztosítsák a rendezvény békéjét és civilizált jellegét” – mondta Toró. Hozzátette: nem számítanak arra, hogy etnikumközi incidensekre kerül sor, mivel – mint mondta –, noha néhány televízió megpróbál nézettséget generálni az etnikai gyűlöletszításból, az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történtekből mindenki levonta a tanulságokat, és huszonhárom év múltán ez a fajta feszültségkeltés már hatástalan a lakosság körében.

Toró elmondta, a Néppárt szerint az erdélyi magyar közösség megmaradása érdekében a Székelyföldnek területi autonómiát kel biztosítani, a Partiumnak és magyarok által nagyobb számban lakott erdélyi nagyvárosoknak pedig különleges jogállást. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az SZNT által néhány évvel korábban végzett nem hivatalos népszavazás eredményeiből egyértelműen kiderül, hogy az erdélyi magyar közösség döntő többsége az autonómia mellett foglal állást. „Ennek a mintegy 210 ezer embernek a véleményét nem hagyhatja figyelmen kívül az ország vezetése – a Néppárt éppen ennek a véleménynek próbál érvényt szerezni demokratikus politikai eszközökkel.

A Néppárt elnöke szerint a társadalmi és etnikumközi békét nem szabad pártpolitikai viták tárgyává tenni. „Ebben az értelemben politikamentessé kell tenni ezt a kérdést azáltal, hogy a nemzeti közösségek autonómiához való joga bekerüljön az alkotmányba, hogy többé ne lehessen tárgya a pártpolitikai harcoknak” – mondta Toró, hozzátéve, hogy ennek ügyében a Néppárt felveszi a kapcsolatot a Cristian Pârvulescu politológus által vezetésével nemrég létrejött alkotmánymódosító bizottsággal, és megpróbálja meggyőzni a parlamenti pártokat is arról, hogy a nemzeti közösségek számára az autonómia a legmegfelelőbb hosszú távú megoldás, az Európai Unió több országában létező példák alapján.

A küszöbön álló régióátszervezés kapcsán a Néppárt elnöke kifejtette: eddig csak politikai nyilatkozatok láttak napvilágot, de a kormánypártok nem ismertettek semmiféle megvalósíthatósági tanulmányt, illetve az átalakítás költségeit magába foglaló tervezetet. A Néppárt szakértői csoportja kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelynek alapja az, hogy a régióátszervezés egy hosszú akár tíz évig is tartó folyamat, amelynek során tekintettel kell lenni az egyes régiók történelmi, földrajzi, kulturális és gazdasági sajátosságaira, és a hatékonyság és életképesség érdekében kisebb, organikus régiókat kell létrehozni. A jelenlegi megyéket nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni, a régióátszervezést pedig fokozatosan, a kötelező lépések betartásával kell lebonyolítani: előbb meg kell ismerni a helyi közösségek véleményét, ezt követően megvalósíthatósági tanulmányokat kell kidolgozni, ezt követnék a politikai viták, a törvényhozási folyamat, és végül a helyi népszavazások.

Toró T. Tibor arról is beszélt a román újságíróknak, hogy a Néppárt nem mondott le a föderalizmus gondolatáról. „Ez egy hosszú folyamat, amely nem csak az alkotmány módosításával, hanem a politikai gondolkodás és mentalitás megváltoztatásával is jár. A választási kampányban vitát kezdeményeztünk az ország föderális átalakításáról, és azt tapasztaltuk, hogy sok erdélyi román politikus, véleményformáló és egyszerű állampolgár is rokonszenvez ezzel a gondolattal” – mondta.