Veszélyes csacskaság - "Megoldaná" a magyar kérdést az USL régióátalakítási tervével?
Ponta elképzelésének egyedüli célja a magyarok végleges megleckéztetése, és valószínűleg támogatásra lel a teljes román politikai elit szintjén - vélekedik Csutak István regionális politikai szakértő.
"Nemcsak komolytalan és felelőtlen, hanem veszélyes is Victor Ponta miniszterelnök régió-felosztási tervezete, akárcsak a kitalálója. Egyedüli célja a magyarok végleges megleckéztetése, és valószínűleg támogatásra lel a teljes román politikai elit szintjén" – vélekedett a miniszterelnök régiósítási tervezetéről Csutak István regionális politikai szakértő.
Traian Băsescu államfő tavaly azt kezdeményezte, hogy régióátszervezés címen nyolc óriásmegyét hozzanak létre a jelenlegi 41 megye helyett. Victor Ponta ehhez képest egy olyan régiósítási struktúrát képzelt el, amely a Traian Băsescu államelnök tervével ellentétben nem törölné el a megyerendszert.
A miniszterelnök elképzelése szerint a megyék megtartanák közigazgatási hatáskörüket, de a régiók is saját régiótanáccsal és régióelnökkel rendelkeznének.
A miniszterelnök azt tervezi, hogy 2014-ben létrejönnek az általa kijelölt, közigazgatási hatáskörrel is felruházott régiók: a szavazópolgárok az EP-választások alkalmával választanák meg a régiótanácsokat és régióelnököket.
Ha közigazgatási hatáskört kapnak a régiók, akkor az EB-nek adminisztratív úton nincs beleszólása a regionális átszervezésbe, ugyanis a közigazgatási hatáskör megállapítása az országokra tartozik, erre nem léteznek EU-s szabályozások. Az uniós rendelet szerint fejlesztési régiók létrehozása egy tagállamban akkor kötelező, ha az adott tagállamban nincs régió nagyságú közigazgatási egység, ugyanakkor az EU nem kéri azt, hogy az így létrehozott régiók közigazgatási hatáskört kapjanak.
„Ha közigazgatási hatáskört kapnak a régiók, akkor az Európai Bizottságnak adminisztratív úton nincs beleszólása, csak a nemzetközi jogra hivatkozva lehet megpróbálni megakadályozni a Ponta-féle régiósítási terv kivitelezését, nevezetesen azzal lehet támadni, hogy etnikai arányokat megváltoztató közigazgatási átalakításokat tervez a kormány” – magyarázta Csutak.
Szerinte nyilvánvaló, hogy semmiféle szakmai megalapozottsága nincs Ponta tervezetének, ehhez elegendő rápillantani a GDP-szinteket ábrázoló térképre.
A jelenleg érvényben levő régiós felosztás egyik, gazdasági szempontból megfogalmazott elve az volt, hogy az alacsony életszínvonalú megyéket erős megyékhez csatlakoztassák. Az elképzelés szerint az erős megyéknek a „mozdony” szerepét kellett volna betölteniük, azaz a szegényebb megyéket kellett volna segíteniük a felzárkózásban.
A gyakorlatban azonban ez az elképzelés nem valósult meg, ugyanis az erősebb megyék elszívták a lehetőségeket a kisebb megyék elől.
Az EU szerint egy fejlesztési régió létrehozásánál a földrajzi, társadalmi-gazdasági, történelmi, kulturális vagy környezeti körülményeket is figyelembe kell venni, azonban a Ponta-féle verzió ezeket a kritériumokat mellőzi: például Hargita megyét moldvai megyékkel „ragasztották össze”, noha a Kárpátok földrajzilag, környezeti és kulturális szempontból is határvonalat képeznek.
„Veszélyes tervezet, mert elfogadásához megvan a parlamenti többségük, és a választásokon is megszerezhetik a többséget ahhoz, hogy mindenféle csacskaságot megszavaztassanak” – mondta Csutak.
A szakember szerint ez a tervezet a magyar kérdés „megoldásáról” szól, mert számukra nyomasztó, hogy mindig alkudni kell. „A tervezetnek nincs gazdasági megközelítése, komolytalan, cinikus és veszélyes” – hangsúlyozta Csutak.
A szakember szerint a jelenlegi fejlesztési régiós felosztás – noha kudarcos – még mindig kevésbé rossz, mint akár a Băsescu-féle, akár a Ponta-féle verzió.
[Forrás: transindex.ro]
