Vita a referendum érvényességéről
Az alkotmánybíróság (Ab) kedden úgy döntött: a népszavazási törvény csak akkor alkotmányos, ha szerepel benne, hogy az államfő leváltásáról szóló népszavazás akkor érvényes, ha azon a választási listákon szereplő összes választópolgár fele plusz egy fő részt vesz. Közben a tisztségéből pénteken felfüggesztett Traian Băsescu ideiglenesen átadta az államfői mandátumot Crin Antonescunak, a szenátus múlt héten megválasztott elnökének.
Erre annak nyomán került sor, hogy az alkotmánybíróság hétfőn késő este véget ért ülésén úgy döntött: alkotmányos volt a szenátus és a képviselőház ellenzéki, demokrata-liberális párti (PDL) házelnökeinek leváltása, és nem adott helyt Băsescu azon kérelmének sem, hogy alkotmányos természetű konfliktust állapítson meg az államfői intézmény és a parlament között.
A taláros testület ugyanakkor alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amelyben a parlamenti kormánytöbbség éppen az alkotmánybíróság hatáskörét kísérelte meg megnyirbálni azáltal, hogy kivette a kezéből a parlamenti határozatok fölötti alkotmányos kontroll lehetőségét. (Ennek az volt a célja, hogy a Băsescu államfő leváltásáról szóló határozatot ne lehessen alkotmánybírósági normakontrollnak alávetni.) Ennek nyomán Cezar Preda, a PDL alelnöke tegnap felszólította Victor Ponta kormányfőt: vonja vissza azt a kormányrendeletet, amelynek ugyanaz a tartalma, mint a most alkotmányellenesnek nyilvánított törvénynek, és amelyet éppen azért fogadott el a parlament után a kabinet, hogy legyen egy „pótjogszabály” arra az esetre, ha az eredetit az alaptörvénnyel ellentétessé nyilvánítják.
Cezar Preda egyúttal azt is leszögezte: az alkotmánybírák nem arról döntöttek, hogy a házelnökök elmozdítása alkotmányos volt, csupán azt állapították meg, hogy – éppen az inkriminált törvény miatt – nem vizsgálhatták a parlamenti határozat alkotmányosságát érdemben. Arra csak akkor kerülhet sor, ha a taláros testület hatáskörét csorbító törvény alkotmányellenességét kimondó határozat megjelenik a Hivatalos Közlönyben. Ezt azonban a kormány parlamenti hatáskörből saját hatáskörbe vonta, így korlátlan ideig késleltetheti a határozat megjelentetését.
Talárosok: népszavazás csak többségi részvétellel
Az alkotmánybírák tegnap a népszavazási törvény módosítását és az állampolgári jogok védelmével megbízott ombudsman múlt heti leváltását is vizsgálták, ezen az ülésen döntöttek úgy, hogy az államfő leváltásáról szóló törvény csak akkor alkotmányos, ha szerepel benne az a kitétel, miszerint a népszavazás érvényességéhez az szükséges, hogy azon az összes választópolgár fele plusz egy fő – vagyis mintegy kilencmillió fő – részt vesz. Mint ismeretes, a referendumtörvényt oly módon alakította át a Szociálliberális Unió (USL) pártjai alkotta kormánytöbbség, hogy az államfő leváltásáról vagy hivatalában megerősítéséről szóló népszavazáson ne az összes választópolgár, csupán a résztvevők többsége legyen elegendő az érvényességhez. A Gheorghe Iancu ombudsman menesztésére vonatkozó beadványt ugyanakkor az alkotmánybírák elutasították.
Trükközö kormányoldal
Mircea Toader, a PDL alsóházi frakcióvezetője szerint a döntés nyomán a kormánynak vissza kell vonnia a július 5-i kormányrendeletet, amellyel a népszavazási törvényt módosította. Mircea Duşa parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli miniszter viszont leszögezte: az alkotmánybíróság csupán egy törvénytervezetről döntött, így a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet hatályban marad, és annak alapján rendezik meg a népszavazást. A kormány ugyanakkor később mégis azt közölte: tiszteletben tartja a taláros testület döntését, és felkérte a parlamentet: üljön össze, és módosítsa a törvényt. Az azonban bizonytalan, hogy a népszavazás időpontjáig összehívják-e a parlamentet, az alkotmánybírósági ítélet végrehajtására ugyanis 45 nap áll rendelkezésre. Victor Paul Dobre közigazgatási miniszter aztán ismét arról beszélt, hogy a népszavazást a kormányrendelet alapján tartják meg, vagyis szerinte az államfő leváltásához elég lesz csupán a résztvevők egyszerű többsége. Az USL is jelezte, hogy ezt tartja irányadónak. Băsescu felfüggesztett államfő egyébként tegnap, azt követően, hogy átadta mandátumát Crin Antonescunak, aki ideiglenesen, a július 29-i népszavazásig tölti be a tisztséget, saját Dacia Logan gépkocsiján hagyta el a Cotroceni-palotát, és ezzel hivatalosan is kezdetét vette a népszavazási kampány. Antonescu ideiglenesen Petru Filipet nevezte ki a szenátus élére, aki néhány hónappal ezelőtt állt át a Szociáldemokrata Pártba a PDL-ből.
Gitenstein a Cotroceni-palotában
Victor Ponta kormányfő az alkotmánybírósági ítélet nyilvánosságra hozatalát követően, hétfőn késő este úgy vélte, az bebizonyította, hogy Románia jogállam, ezért felszólított mindenkit, hogy hagyjon fel azon vádakkal, miszerint az országban a jogállam leépítése zajlana. Mint arról beszámoltunk, mind az Európai Unió, mind a tagállami kormányok, mind Mark Gitenstein, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete mély aggodalmának adott hangot a romániai fejlemények, főleg az alkotmánybíróság működésének korlátozására irányuló kísérletek miatt. Gitenstein tegnap egyébként a Cotroceni-palotába látogatott, ahol Antonescu ügyvivő államfővel és Ponta kormányfővel is tárgyalt. Az Európai Bizottság is jelezte tegnap: aggodalommal tekint a romániai helyzetre annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság alkotmányosnak minősítette az államfő felfüggesztését eredményező eljárást.
A téma napirendre került azon a hétfői megbeszélésen is, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt küldöttsége folytatott Orbán Viktor magyar kormányfővel Budapesten, és amelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is részt vett. A tanácskozáson elhangzott: a jelenlegi román hatalom önkényesen jár el. Tőkés leszögezte: ennek az önkénynek a megakadályozása ugyanúgy érdeke az erdélyi magyarságnak, mint a törékeny román demokrácia értékeit féltő többségnek is. Ezért van szükség a magyar közösség aktív részvételére a július 29-i népszavazáson, amely tétje nem a magyar ügy iránt sokszor érzéketlenséget mutató, de a korrupció visszaszorítását támogató Traian Băsescu államelnök politikai karrierje, hanem inkább a posztkommunista restauráció sikeressége és a korrupció ismételt előretörése – fejtette ki Tőkés. Az EP-képviselő és Toró T. Tibor EMNP-elnök egyébként levélben gratulált Vasile Blagának, a PDL frissen megválasztott elnökének, és reményüket fejezték ki, hogy egyensúlyba tudja hozni Románia politikai helyzetét, képes lesz elejét venni a folyamatban lévő posztkommunista visszarendeződésnek, és 1989 szellemében meg tudja akadályozni a demokratikus jogállam vívmányainak lerombolását. Martin Schulz, az EP szocialista elnöke tegnap jelezte: ha Romániában megsértik az európai szabályokat, akkor az Európai Bizottságnak lépéseket kell tennie.
[Forrás: Krónika]
