Címke
Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete többször kinyilvánította: egymás történelmének, kulturális értékeinek kölcsönös tiszteletére alapozott, békés együttélésre törekszik a többségi román lakossággal. Nem illeszkedett ebbe a megbékélési folyamatba a bukaresti Művelődési és Nemzeti Identitás Minisztériuma által kezdeményezett, és a Bihar megyei Művelődési Igazgatóság, valamint a Prefektúra által végrehajtott nagyváradi szoboravatás hangulata.
Budapesten ülésezett április 8-án a Hungarikum Bizottság, melyen jelen volt Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke is. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) részéről a Néppárt politikusát bízták meg a bizottsági munkával, aki 6-8 hónapig látja ezirányú feladatait.
Sajtótájékoztatón ismertette Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke és Habinyák István, a Néppárt nagyváradi szervezetének alelnöke a Nagyváradhoz közeli magyar falvakat érintő, áldatlan tömegközlekedési helyzettel kapcsolatos, megoldási javaslatokat.
Önkéntes munkával varázsolták szebbé gróf Rhédey Lajos nagyváradi szobrának környezetét az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Egyesület tagjai és vezetői. A 2018-ban a Rhédey-kertben (ma Bălcescu park) felállított szobor környezetét megtisztították a gyomtól, virágágyásokat alakítottak ki, majd pedig a bihardiószegi Füzesi József nagylelkű adományából származó, mintegy kétszáz tő virágot ültették el a szoborhoz vezető sétány mellé.
Sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke, Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke és Habinyák István, a Néppárt nagyváradi alelnöke.
Sajtótájékoztatót tartott Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke 2019. május 9-én, Nagyváradon, a Bémer tér felújítása és a Kanonok-soron folyó munkálatok témájában.
Hagyományteremtő szándékkal, megemlékezni gyűltek össze nagyváradi polgárok gróf Rhédey Lajos köztéri szobra előtt, az egykor szintén az ő nevét viselő parkban, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Egyesület és a Szent László egyesület kezdeményezésére. Nagyvárad bőkezű mecénásának pontos születési dátuma nem ismert, ezért a megemlékezést a gróf halála napjának évfordulójára időzítették a szervezők.
Mint ismert, a szobor felállítását az első Szent László Napok alatt kezdeményezte Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője, majd több civil szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez. A Szent László Egyesület a szükséges hivatalos engedélyeket szerezte be, míg a szobor kiöntését a Magyar Polgári Egyesület pályázata nyomán a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozta. A nagyváradiak régi vágya, hogy a bőkezű mecénás gróf köztéri szobrot kapjon, 2018-ban valósult meg, amikor a Szent László Napok alatt avatták fel a Rhédey-kertben a névadó büsztjét.
A megemlékezésre összegyűlteket Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke köszöntötte, az esemény moderátorának szerepét is felvállalva. A rövid felszólalások rendjét Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke nyitotta meg, aki beszédében gróf Rhédey Lajos életéből ismertetett érdekes információkat, különös tekintettel Nagyváradot érintő mecénási tevékenységére. Zatykó Gyula felidézte a szobor megvalósulásának körülményeit is, és elmondta azt is, hogy a tervek szerint az idei Szent László napokon kikerül majd a szobor mellé egy négynyelvű (magyar, román, angol, német) tájékoztató tábla is, ami röviden összefoglalja a gróf személyére vonatkozó fontos tudnivalókat.
Csomortányi István, a Néppárt elnöke felszólalásában kiemelte azt, mennyire fontos a mai, kifordult világban egy olyan ember szobra előtt emlékezni, aki nem a közösségből akart meggazdagodni, hanem vagyonát a közösség oltárán áldozta fel. Sokat mondó az a tény, hogy a szobrot nem az önmagát érdekvédelminek definiáló magyar szervezet, nem is a város önkormányzata állíttatta, hanem az a politikai-civil közösség, amelynek lehetőségei meglehetősen szűkre szabottak. A gróf Rhédey Lajoshoz hasonló nagy mecénások, akik mind saját vagyonukból gyarapították a város, a magyar közösség javait, azért tettek így, mert magukénak érezték a várost, és jövőt terveztek benne saját magyar népüknek. Ma viszont egy olyan világban élünk, ahol sokan azt szeretnék, ha a magyarok nem éreznék otthon magukat saját városukban. Sajnálatos, hogy nem csak a román politikai szereplők között vannak olyanok, akik ezt szeretnék, hanem a magyar közösségen belül is megvannak azok az erők, akiknek az az érdekük, hogy folyamatos fenyegetettség érzése járja át a közösséget. Teszik ezt azért, mert eredményeik nem elegendőek ahhoz, hogy szavazásra mozgósítsák a magyar embereket. A mai nagyváradiak viszont itthon, szülővárosukban szeretnék biztonságban érezni magukat, ennek jele a Rhédey szobor állítása, vagy éppen a Szent László napok megszervezése is. A Néppárt elnöke kijelentette: eljött az ideje, hogy az ellenünk dolgozóknak a tömeg erejével üzenjünk. Felkérte a jelenlevőket, hogy május 28-án, délután 17 órakor együtt alkossanak élő láncot a nagyváradi polgármesteri hivatal épülete körül, figyelemfelkeltő megmozdulással megüzenve az illetékeseknek, és a magukat a magyar közösség képviselőinek nevezőknek, hogy a város magyarsága nem hajlandó lemondani Szent László főtéri lovasszobráról, jelképei ügyében nem hajlandó engedni.
A beszédeket követően a jelenlevők megkoszorúzták gróf Rhédey Lajos szobrát. Koszorúzott az eseményt jelenlétével megtisztelő Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő, Csomortányi István, a Néppárt elnöke, Szilágyi Zsolt a párt kül- és nemzetpolitikai kabinetjének vezetője, a Magyar Polgári Egyesület részéről annak elnöke, Nagy József Barna, a Szent László Egyesület nevében pedig Vasadi Jutka és Asztalos Attila helyezték el az emlékezés virágait. Ezek után a megemlékezés résztvevői is elhelyezték a magukkal hozott koszorúkat és virágokat, majd a rendezvény nemzeti imádságunk közös eléneklésével ért véget.
Nagyvárad Polgármesteri Hivatalának megrendelésére a belvárosban a szombati napon kerültek kihelyezésre az első három nyelvű (román, magyar, angol), a város fontosabb épületeihez és intézményeihez való eljutást segítő irányjelző feliratok. A munkálat megrendelője a város Nemzetközi Finanszírozású Beruházásokat Menedzselő Igazgatósága, a kivitelező pedig egy magánvállalkozás.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete kedden (június 25-én) 17 óra 30 perctől folytatja figyelemfelkeltő megmozdulásainak sorát a nagyváradi Szent László téren, melynek célja, hogy a kezdeményezők elérjék: a városalapító Szent László király lovasszobra helyet kapjon a Szent László téren.
A rekkenő hőség ellenére is mintegy kétszáz nagyváradi magyar érezte fontosnak tegnap délután, hogy egy rövid imatüntetés erejéig – élőláncot alkotva – felmutassa a nagyváradi magyarok igényét a városalapító király, Szent László, főtéri lovasszobrának kihelyezésére.
A demonstrációt az Erdélyi Magyar Néppárt szervezte, a hangsúlyt pedig ezúttal nem a politikára, hanem az esemény magyarokat összekötő, egyben ökumenikus jellegére helyezve, jelezve ezzel azt is, hogy Szent László tisztelete egyformán fontos a katolikus, a református, az unitárius vagy éppen evangélikus vallású nagyváradi magyaroknak.
Csomortányi István, a Néppárt elnöke az eseményen mondott beszédében a szobor szimbolikus jelentőségéről szólt, és felállítása mellett érvelt. „Az elmúlt időszakban több román történelmi személyiség kapott helyet a főtéren. Nagy egyetértésben, a polgármesteri hivatal és a román történelmi egyházak, civil szervezetek példás együttműködést felmutatva tudták azt megvalósítani, hogy az új szobrok ide kerüljenek. Kevésbé példás egységgel, de végül keresztülvitték, hogy Mihály vajda szobrát is lecseréljék. Ugyanakkor azt nem tudtuk elérni, hogy a városalapító szobra is ide kerüljön a város főterére. Nekünk erre van megoldásunk, olyan, amely városrendezési szempontból is megállja a helyét. Olyan megoldásunk, amely nem sérthet senkit. A Szent László Napok megnyitóján Szent Lászlóról elhangzott, hogy olyan személyiség volt, aki mindmáig összeköti a váradiakat, egy olyan személyiség, aki kapocs a nemzetiségek, a kultúrák között. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy az ő személye ne kerüljön vissza abba a városba, amelyet ő alapított, arra a térre, amely a nevét viseli” – mondta Csomortányi István, aki megköszönte a résztvevőknek, hogy segítenek ennek a nagyon fontos kérésnek nyomatékot adni
Az alkalomhoz illő imákat, illetve igei idézeteket Pék Sándor esperes, Kardos József unitárius lelkész és Kerekes József református lelkipásztor mondták el, miközben az összegyűltek kört formálva, egymás kezét megfogva hallgatták azokat. Végül a Miatyánkot közösen elmondva kérték, hogy Szent László szobra a főtéren ismét otthonra leljen. Az eseményt a jelenlevők a Himnusz eléneklésével zárták le.
Az eseményen, az ezt megelőző demonstrációhoz hasonlóan, most is részt vett az RMDSZ néhány helyi tisztségviselője is.
