Címke
Mint az ismert, Nagyvárad önkormányzata az úgynevezett részvételi (participatív) költségvetés keretén belül lehetőséget nyújtott a város lakóinak, hogy az általuk fontosnak ítélt fejlesztésekre vonatkozó terveket nyújtsanak be, majd azokat szavazásra bocsátotta. A beérkezett tervek közül az első tíz helyezett kivitelezésére az önkormányzat kötelezettséget vállalt, megvalósításukra összesen 1,5 millió eurós keretet különített el uniós forrásokból.
Sajtótájékoztatót tartott Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke, Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke, valamint két, a nagyváradi participatív költségvetési versenyben sikeresen szereplő projekt ötletgazdája, a neológ temetővel kapcsolatos ötletgazda, Farkas László, illetve a víztoronnyal összefüggő javaslat megalkotója, Holló Barna.
Megtartotta tisztújító küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete március 10-én, vasárnap. Az 52 tagú megyei küldöttgyűlés 51 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett újraválasztotta megyei elnöki tisztségébe Csomortányi Istvánt, és megválasztotta a megyei elnökség tagjait is. Az elnökség összetételében lefedi Bihar megye valamennyi kistérségét. A megválasztott elnökségi tagok a következők: Pap Sándor (Érmihályfalva), Bíró Ferenc (Hegyköcsatár), Zahari Jakab (Tenke), valamint Nagy Zoltán (Nagyvárad) és Habinyák István (Nagyvárad).
Tisztújítást tartott az Erdélyi Magyar Néppárt Szilágy megyei szervezete. A tanácskozás résztvevői áttekintették az elmúlt időszak főbb közéleti eseményeit, valamint meghatározták a szervezet következő időszakra vonatkozó stratégiáját.
Az elmúlt évek hagyományaihoz híven, idén is gazdag és színes programmal várja az 1848 hőseire megemlékezni vágyó nagyváradi magyarokat az Erdélyi Magyar Néppárt.
Az Erdélyi Magyar Néppárt március 23-i országos tisztújító küldöttgyűlésére készülve, megtartotta tisztújító küldöttgyűlését a Néppárt Hargita megyei szervezete is.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171-ik évfordulóját ünnepelte Nagyvárad magyarsága 2019 március idusán. A Magyar Polgári Egyesület néptáncos toborzójára szép számmal összegyűlt váradiakat a kellemetlen, hideg és esőbe hajló időjárás sem riasztotta el az ünnepléstől. Büszkén lobogtak a magyar zászlók Nagyvárad Szent Lászlóról elnevezett főterén, az ágyai és biharkeresztesi néptáncosok igazi ünnepi hangulatot teremtettek, nemkülönben az alkalomhoz illő szavalatok. A toborzót követően a több száz fős tömeg méltóságteljes menetben vonult át az Ezredévi Emléktérre, ahol a Néppárt központi megemlékezésére került sor.
Mint minden évben, még a központi ünnepség előtt, több nagyváradi helyszínen is megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A hagyományok szerint az első helyszín Rulikowski Kázmér sírja volt, ahol Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke tartott rövid történelmi visszatekintést, kiemelve a magyar szabadságharc mellé állt, lengyel származású dzsidás százados hősiességét, akinek szabadságszeretete erősebb volt mint saját életének féltése. A bátor tettéért kivégzett katonának hálásak lehetünk mi, kései magyarok, húzta alá a szónok, mert rávilágított a szabadság egyetemességére. A rövid beszéd után a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit Rulikowski sírjánál.
A megemlékezés az egykori Olaszi temetőnél folytatódott. Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke beszédében kiemelte, hogy a magyaroknak nemes, tiszta ünnepei vannak. „Mi nem a területszerzést és a harácsolást ünnepeljük, hanem a szabadságot, melynek egynek és oszthatatlannak kellene lennie mindenki számára. Mást jelent a szabadság Magyarországon, és mást jelent nekünk, itt a Partiumban. Ki kell állnunk nemzeti jelképeink mellett, és a mai kor eszközeivel harcolnunk kell azok oldalán, akik a szabadság mellett vannak, azok ellen, akik meg akarnak fosztani minket szabadságunktól” – hangsúlyozta Zatykó Gyula. A beszédet követően itt is koszorúzással ért véget a rövid megemlékezés.
A délelőtti megemlékezések következő helyszíne a Petőfi-park volt, ahol hagyományosan a forradalmár költő mellszobránál emlékeznek meg minden évben a nagyváradi magyarok. Itt Habinyák István, a Néppárt nagyváradi alelnöke mondott ünnepi beszédet. A szónok kiemelte, hogy 1848, 1956 vagy 1989 után napjainkban is meg kell vívnunk harcainkat, hiszen számtalan támadás éri közösségünket. Felhívta a figyelmet az egység fontosságára, hiszen sokkal több dolog köti össze a magyart a magyarral, mint ami szétválasztja. Példaként a márciusi ifjak tetterejét, hazaszeretetét említette, hiszen nyomdokaikba lépve erőt meríthetünk a valódi összefogáshoz. A beszédet a Szacsvay Imre Általános Iskola harmadikos diákjainak alkalomhoz illő éneke követte.
Az egész napos megemlékezéssorozat utolsó délelőtti eseményére a Nagyvárad-Olaszi plébániatemplomban, közismertebb nevén a Barátok templomában került sor, ahol a résztvevők megkoszorúzták a Nagyváradon elhunyt Farszádi Kováts Mihály síremlékét. Az altemplomban rövid beszédet tartott Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, milyen sokat köszönhetünk azoknak, akik túlélve a szabadságharc időszakát, tovább adták a lángot a következő nemzedékeknek. Beszédében Farszádira vonatkoztatva idézte Aulich tábornok szavait: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” A beszédet koszorúzás követte, majd a jelenlevők imával és a Himnusz eléneklésével zárták az eseményt.
Fájó és méltatlan, hogy még nemzeti ünnepünk sem mentes a politikai háborúskodástól és egyesek hamis, rágalmazó, gyalázkodó, de ünnepinek mondott megszólalásaitól. Ismét végig olvasva Szabó Ödön március 15-i beszédét azonban egyértelmű, hogy kötelességünk az igazság javára és védelmében újból és újból megszólalni.
A bihari Hegyköz magyarlakta településeinek lakói számtalan panaszt fogalmaztak meg a helyi tömegközlekedést lebonyolító cég szolgáltatásainak minőségét illetően. A kizárólag a profitot szem előtt tartó, Síter-Tóttelek-Hegyközcsatár-Hegyközpályi-Nagyvárad távon buszjáratot üzemeltető cég többször bizonyította már, hogy semmibe veszi a járműveit jobb híján igénybe vevő helyi lakosok érdekeit, és pusztán pénzforrásként tekint rájuk. Legutóbbi intézkedésükkel, mellyel egyoldalú módon, egyik napról a másikra drámaian megritkították az említett útvonalon közlekedő buszaik számát, lehetetlen helyzetbe hozták egy teljes kisrégió kiszolgáltatott lakosságát. A hegyköziek helyi munkalehetőségek híján ugyanis főleg nagyváradi munkahelyekre kénytelenek ingázni, a mindennapi betevő falatot megkeresni. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek a megyeszékhely iskoláiba járó hegyközi magyar diákok, akik napi szinten vették igénybe a buszjáratot.
