Tőkés László EP-képviselő Daniel pátriárka állásfoglalását kérte a Román Nemzeti Bank volt sepsiszentgyörgyi székházának ügyében. Mint ismeretes,a Legfelsőbb Bíróság helyt adott a Năstase-kormány által 2005-ben kibocsátott – jogtalan – határozatnak, így az ortodox egyház tulajdonába került a nagyértékű ingatlan.

Hosszas jogi huzavona után Kovászna Megye Tanácsa elveszítette, a Román Ortodox Egyház pedig megkapta a Román Nemzeti Bank volt sepsiszentgyörgyi székházát, minekutána a Legfelsőbb Bíróság egy, a Năstase-kormány által 2005-ben kibocsátott – jogtalan – határozatnak adott helyet. Noha Adrian Năstase egykori ügyvivői kormányának nem is volt joga tulajdonjogi ügyekben dönteni, annakidején mégis az ortodox egyház használatába adta az épületet.

Június 7-én a hatóságok kényszervégrehajtással akarták az ortodox egyháznak juttatni a nagyértékű ingatlant. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke épp sepsiszentgyörgyi tartózkodása idején szerzett tudomást a méltánytalan helyzetről, és a helyszínre sietve értesült arról, hogy Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnöknek végül is sikerült megakadályoznia a határozat végrehajtását. Az EP-képviselő a helyszínen lévő újságíróknak bejelentette, mindent megtesz a jogellenes végrehajtás megakadályozása érdekében.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület előző püspökeként, Tőkés László EP-képviselő július 5-én levélben hívta fel Daniel román ortodox pátriárka figyelmét a sepsiszentgyörgyi esetre, amely „rossz fényt vet a romániai egyházak ökumenikus együttműködésére”, valamint arra, hogy „az eset azt a benyomást erősíti, hogy a mindenkori román államhatalom a kisebbségi közösségek rovására a többségi ortodox egyházat favorizálja”.

Tőkés László levelében arra is rámutat, hogy a botrányos ügy „súlyosan sérti hazánk egyházi és kisebbségi közösségeinek méltóságát, hiszen a város lakosságának túlnyomó többségét az ott élő magyarok teszik ki”. Megállapítja, hogy az államhatalom ebben az esetben is kettős mércével mér, amikor „egy tömbmagyar településen újabb nagy értékű ingatlant juttat a román ortodox egyháznak, miközben a magyar történelmi egyházak, immáron több mint két évtizede, a saját ingatlanaik visszaszerzését sem tudják elérni”. Ebben az összefüggésben helyi, sepsiszentgyörgyi példaként említi a Székely Mikó Kollégium épületének ügyét, amelynek tulajdonjogát a román hatóságok továbbra is elvitatják a református egyháztól, sőt az épületet a törvényes tulajdonosnak visszajuttató parlamenti bizottság tagjait „korrupcióval” vádolják, és börtönbe akarják csukatni...

Megkeresésében erdélyi EP-képviselőnk azt is nehezményezi, hogy két érvényben lévő törvény (501/2002 és 247/2005), a különböző kormányrendeletek, és azok számtalan végrehajtási határideje ellenére, az erdélyi magyar történelmi egyházak mind ez ideig jogos tulajdonaiknak csupán mintegy a felét vehették birtokba, holott sok száz olyan elbitorolt épületről van szó – egykori tanintézetekről, korházakról, idősotthonokról, árvaházakról –, amelyek elengedhetetlenül szükségesek egyházaink hivatásának gyakorlásához.

Tőkés László szerint a román államhatalom ezen újabb „jogi játszmája” szervesen illeszkedik a Ponta-kormány magyarellenes intézkedéseinek sorába, ráadásul tovább erősíti a „korrupt Románia” nemzetközi megítélését. Éppen ezért megkeresésével elejét szeretné venni annak, hogy „a politikum hibás döntése ismét feszültséget gerjesszen a romániai egyházak és etnikumok között, és hogy a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjaitól elorozott, majd a szomszédos ortodox egyházközségnek juttatott sportpálya körül kibontakozott, komoly nemzetközi visszhangot kiváltott eseményekhez hasonló konfliktusok keletkezzenek” – fogalmazott a levélben.

Tőkés László EP-képviselő Daniel pátriárka állásfoglalását kéri e kérdésben, rámutatva arra, hogy a konfliktus-helyzet – belső – egyházközi rendezése „követendő példává” válhatna, amennyiben is „nem a világi hatóságok kényszerítenének egyházainkra egy tulajdonjogi diktátumot, hanem az egyházak maguk között tudnák rendezni vitás kérdéseiket – népeink és vallási közösségeink javára, kapcsolataink épülésére és javítására”. Erre ad indítást egyházainknak az 1989-es rendszerváltozás révén kivívott demokratikus egyenlősége, melyet a 2006-os vallásügyi törvény is rögzít, nem utolsósorban pedig az Európai Egyházak Konferenciája és az Egyházak Világtanácsa ökumenikus közösségében való együttes részvételünk – zárja levelét erdélyi képviselőnk.