Március elején tartotta tisztújító gyűlését az Erdélyi Magyar Néppárt székelyudvarhelyi szervezete: Zakariás Zoltánt (akit később az udvarhelyszéki szervezet elnökéül választottak) Jakab Attila váltotta. A Néppárt udvarhelyi szervezetének, az önkormányzati képviselő-testületnek, a városvezetőségnek a tevékenységéről, valamint a 2013-as városi költségvetés részleteiről a Székelyhon faggatta a szervezet elnökét.

– Miért volt szükség a tisztújításra?

– A párt alakulásakor úgy döntött a kongresszus, hogy a tisztségviselők mandátuma egy évre szól, ezért minden településen és minden megyében szükséges volt tisztújítást tartani a következő, április 20-ai kongresszus előtt. Hosszas egyeztetés folyt a csapaton belül arról, hogy miként tudnánk a tisztségeket úgy elosztani, hogy az adott feladat találjon a jelölthöz, ugyanakkor egységesen tudjunk tevékenykedni. Úgy döntöttünk, hogy Zakariás Zoltán lesz a széki elnökjelölt, én meg vállalom a városi szervezet vezetését. Erről kedden a megyei, Gyergyószentmiklóson tartott küldöttgyűlésen döntés is született. Az udvarhelyi szervezet elnökének napirenden kell lennie a városban történő folyamtokkal, ilyen szempontból előny, ha közben önkormányzati képviselőként is átlátom azt, hogy a városházán mi történik. Továbbá a párt tevékenysége az elmúlt időszakban elsősorban kampányokra koncentrálódott, viszont most az építkezés ideje jött el. Talán azért is javasoltak engem a tisztségre, mert jó pár éves tapasztalatom van a civil szférában, közösségszervezés, közösségépítés terén is. Most ezt a tevékenységet a párton belül is be kell vezetni.

Jakab Attila (a Székelyhon.ro felvétele)

– Miben áll ez az építkezés?

– Az elkövetkező időszakban két fontos gondolat köré csoportosítjuk tevékenységünket. Ez egyik a közösségszervezés lenne, hogy minél nagyobb közösség álljon a párt mögött. Ezt le kell bontani kisebb szintekre, kisebb közösségekre: ideális esetben minden udvarhelyi utcában kellene legyen egy tagunk, partnerünk, aki ismeri az ott élők mindennapi ügyeit, és azokat rajtunk keresztül meg tudja jeleníteni akár az önkormányzati képviselő-testület tevékenységében, akár a párt programjában. Nemcsak hibákat akarunk keresni a jelenlegi városvezetőség munkájában, hanem konkrét, szakmai alapon létrehozott stratégiákban gondolkodunk, és erre ösztönözzük a városvezetőséget is. Fontos a szakmai megközelítés, több szakember bevonása különböző területekről. Ez tulajdonképpen összefügg második célunkkal, hogy a döntéshozás folyamán, tehát az önkormányzati munkába is bekapcsoljuk az érintett közösségeket.

Végül is a döntés az önkormányzaté, de fontos lenne, hogy az érintettek tudják, mit csinál az önkormányzati képviselő-testület, milyen forrásokból gazdálkodik a városvezetőség, és ezeket miért arra költi, amire, illetve hogy mennyire hatékony a polgármesteri hivatal munkája. Továbbá bizonyos kérdésekben nagyobb társadalmi vitát kellene nyitni: javasoltuk a polgármesternek, hogy a 2013-as költségvetés vitáját tegyük nyilvánossá. Lehetne szervezni egy fórumot, ahol minden érdeklődő hozzászólhat: a civil szervezetek, a vállalkozók, a lakószövetségek és a média képviselői is. Ezt végül részben elfogadta a polgármester, így a héten volt egy beszélgetés, ami ugyan nem az, amit mi szerettünk volna, de legalább egy lépés afelé. A beszélgetésen olyan udvarhelyi vállalkozók vettek részt, akik munkahelyeket teremtenek, és ezáltal helyben is adóznak. Nincs ugyan meg az a nyitottság a polgármesteri hivatal részéről, amit mi szerettünk volna, de valami elkezdődött.

– A helyhatósági választások óta az EMNP-frakció több témában kérdőre vonta a városvezetőséget, látszólag jobbító szándékkal kiegészítéseket, alternatívákat javasolt, de az RMDSZ-es többség mellett a döntéshozásba érdemben nem tudott beleszólni...

– Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg az RMDSZ és a polgármester nélkülünk is érvényesíteni tudja akaratát. Nem árulunk zsákbamacskát, nem tudjuk megígérni, hogy mi megoldjuk a lakosság problémáit. Egyébként a végrehajtás a polgármesteri hivatal feladata, előző mandátumom során többször tapasztaltam, hogy az önkormányzati képviselő-testület döntéseit a hivatal nem vagy nem megfelelően hajtotta végre. Viszont minél nagyobb a társadalmi igény egy-egy adott kérdésben, előbb-utóbb sem a végrehajtó, sem a döntéshozó testület nem tudja azt figyelmen kívül hagyni. Például a Bethlen-negyedi park felújításának szükségessége nem az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal szintjén fogalmazódott meg, hanem a közösség részéről jött az igény. A felújítás megtörtént a hivatal révén, a hivatal pénzén, ők is avatták fel a parkot, de a kezdeményezőket, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány munkatársait meg sem hívták az átadásra. Minden ilyen ügyben, amihez komolyan odaáll a közösség, lesz eredmény. Az EMNP-frakció tehát nem ígérheti, hogy önmagában megoldja ezeket a problémákat, viszont arra buzdítja a közösséget, hogy minél több formában fejezze ki az ilyen jellegű igényeket, hisz a politikumnak nem érdeke a közösségek ellen dönteni.

– A közösség igényeit, az udvarhelyiek problémáit hogyan azonosította be az EMNP udvarhelyi szervezete?

– Még a tavaszi helyhatósági választásokat megelőzően végigjártunk nagyon sok lakóközösséget, ott már kialakult egy ún. problémafa, így nagyon sok konkrét ötletünk és javaslatunk van. De nem akarjuk ezeket erőszakkal bepréselni a költségvetésbe, hanem a polgármesteri hivatalt és a másik két frakciót bevonva próbáltunk ezeknek még egyszer megerősítést nyerni. Mindezek mellett a feltérképezett, beazonosított problémákat képviselni fogjuk. Úgy látom, ha gyakorlati és nem nagy költségű ötletekkel rukkolunk elő, akkor a városvezetőségnek nincs oka elutasítani a kezdeményezést.

– Milyen fő ágai vannak ennek a „problémafának”?

– Az egyik a közösség bevonása a döntéshozatalba. A másik fontos tényező a munkahelyteremtés lenne, amelyet csak a gazdasági szereplők bevonásával lehet megvalósítani. Jelenleg ezzel nem foglalkozik a hivatal, nincs erre program, stratégia. De arra sincs stratégia, hogy a fiatalokat miként lehetne itthon tartani. Egyébként az önkormányzat kötelező feladatai között nem is szerepel a munkahelyteremtés vagy a helyi gazdaság élénkítésének kérdése, ezért a legtöbb esetben a térségben nem is foglalkoznak ezekkel. Pedig minél többet fektet be a gazdaság élénkítésébe a városvezetőség, a befizetett adók révén később annál többől tudna majd gazdálkodni.

– Az EMNP-s és MPP-s önkormányzati képviselők véleménye sok kérdésben megegyezik. Van valamilyen szóbeli megegyezés vagy ki nem mondott együttműködés a két frakció között?

– Egyelőre nem tartottunk semmiféle egyeztetést az MPP-frakcióval az együttműködésre vonatkozóan. Van egy ilyen szándékunk, de erre még nem került sor. A parlamenti választások alatt és után kissé feszült volt a hangulat a két párt között, hisz az MPP volt elnöke arra buzdította a szavazópolgárokat, hogy az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. Így akkor nem erőltettük az együttműködést. Viszont helyi ügyekben kellene egyeztetnünk. Az, hogy a véleményünk sokszor megegyezik, annak tudható be, hogy ugyanúgy ők is érzékelik azokat a hibákat, amelyeket mi is felfedezünk a városvezetésben. Ugyanakkor mindkét frakció érzékeli a stratégiai tervezés hiányát. Például a Haberstumpf-villa megvásárlása közös döntés volt, hisz arra a konszenzusra jutottunk, hogy a felújítás előtt részletes tervek készülnek arról, mit is akarunk kezdeni az épülettel. Ehhez képest a szakcég tíz nap alatt dobott össze egy tervet, holott az idei költségvetésben a felújítási költségnek csak mintegy húsz százaléka szerepel. Tehát nem volt semmi értelme elsietni a tervezést úgy, hogy 2014-től új európai költségvetési ciklus is következik, tehát addig jelentősebb európai uniós forrásokra sem lehet számítani. Ennek ellenére mi sietünk valamiért, valahová, csak azt nem tudjuk, hogy miért és hová. Valószínűleg ugyanezekre a következtetésekre jut az MPP-frakció is.

– Hogyan látja, a helyhatósági választások után milyen a frakción belüli kohézió az RMDSZ-nél?

– Sok új és jó szándékú ember került be a helyhatósági választásokat követően az RMDSZ-frakcióba. A döntéshozási mechanizmus tekintetében a Néppártnál azt látom az egyetlen járható útnak, hogy a frakción belül szülessen valamilyen megegyezés, hogy utána egységesen tudjunk fellépni. De nem mindegy, hogy ez a döntés miként születik meg: úgy, hogy a frakción belül a tagok megvitatják az adott kérdéseket, és születik egy döntés, vagy a többség nem ért egyet, de mégis jön egy utasítás felsőbb szintről, ami mentén kell eljárni. Mindkét eset frakciófegyelmet jelent, de a kettő mégsem ugyanaz.

– A tavalyi éves költségvetés elfogadásában, a kompromisszumos megoldás létrejöttében a „mérleg nyelveként” fontos szerepet játszott. Milyen lesz az idei költségvetés?

– Nem tudom, hogyan lehet egy városi költségvetést előterjeszteni, ha Hargita Megye Tanácsa még nem fogadta el a megyeit. Ez egy jogi kérdés, de az EMNP-frakció szerint ilyet nem lehet, nem szabadna csinálni. Ennek ellenére lehet, hogy döntés születik. Az, hogy a pályázati rendszert kiépítettük a civil szervezeteknek az elmúlt három évben – az én jelentős közbenjárásommal –, és ez máig megmaradt és használatos, nagy pozitívum. De felmerül a kérdés, hogy miért költünk sokkal többet a profi sportra, mint minden másra? Az eddigi 800 ezer helyett idén 900 ezer lejre tornázták fel a sportban érdekelt szervezetek vezetői a költségvetést, aminek rendszerint közel felét a kézilabdacsapat kapja. Egészséges arányt kellene felállítani, hogy ne csak a város tartsa el ezeket a csapatokat, hanem külső forrásaik is legyenek. Nem beszélve arról, hogy a tömegsportra, az egészséges életmód népszerűsítésére sokkal többet kellene fordítani.

Az oktatási és kulturális intézmények idén is megkapják azokat a forrásokat, mint az előző években. Itt is az átfogó stratégiát hiányoljuk, hisz jelenleg annak alapján dől el, melyik intézmény kap több beruházási lehetőséget, hogy miként tud lobbizni a polgármesteri hivatalban, a polgármesternél. A stratégia hiánya a beruházások szintjén is megmutatkozik. A 2013-as költségvetés beruházási keretének 28 százalékát csak a távfűtésrendszerre költené a városvezetőség, holott mintegy 2500 lakásban van távfűtés. Nem az a baj, hogy erre költődik a pénz, hanem az, hogy a problémát még mindig nem oldják meg ezek vagy az előző években ugyanígy elvégzett beruházások: évről évre egyre többen válnak le a rendszerről.

Továbbá a polgármesteri hivatal egy saját napilapot akar létrehozni, erre 350 ezer lejt különítettek el, holott az udvarhelyi médiapiac amúgy is telített. Előre látható, hogy mire számíthatunk: a város pénzén létrehoznak egy napilapot, mert a meglévők nem mindig a polgármester szájíze szerint számolnak be a városvezetőség tevékenységéről. Tavaly a költségvetés kérdésében kompromisszum született a frakciók között, megszavaztuk a határozattervezetet, mégis a végrehajtás során elmaradtak dolgok. Az idei költségvetés kapcsán is kérdőre vontuk a polgármestert, hogy miért feltételes módban beszél a megvalósítandó tervekről, ha egyszer azok tételesen szerepelnek a költségvetésben. Tavalyról is elmaradt a Matrica gyár előtti híd felújítása, a polgármesteri hivatal a lebontását sem tudta megoldani egy éve, holott a Budvár-negyedi lakók tűzifa gyanánt egy hét alatt elhordták volna azt. Ugyanígy a Márton Áron tér felújítása is várat magára, ami ráadásul a polgármester ötlete, kezdeményezése volt. Mindennek két oka lehet: vagy a polgármesteri hivatal nem végezi elég hatékonyan a munkáját, vagy szándékos a halasztgatás, hisz így többször lehet örömódákat zengeni egy-egy beruházásról. Végül pedig minimális külső forrás szerepel a költségvetésben, a jelenlegi városvezetés nem tud hatékonyan külső, pályázati forrásokat bevonni sem kormányzati, sem uniós szintről.