Állásfoglalások, nyilatkozatok
A február 1-jei, esti brüsszeli mini-plenáris napirenden kívüli felszólalásai rendjén Tőkés László erdélyi képviselő az egyre inkább kiéleződő, botrányos bányaügyi helyzethez szólt hozzá, arra szólítva fel Martin Schulz elnököt, hogy járjon közben az Európai Bizottságnál és Romániánál az Európai Parlament által 2010 tavaszán, minősített szavazattöbbséggel elfogadott, azon határozat életbe léptetése érdekében, amely a ciánalapú bányászat általános tilalmának kimondását kezdeményezte az egész Unió területén.
A Magyarországon jövőre kialakítandó járási hivatalok kedvezőtlenül érinthetik az erdélyiek honosítási ügyintézését, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete módosításokat indítványozott a magyar kormánynak. A néppárti szervezet azt szeretné, hogy az átszervezéskor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tartsa szem előtt a külhoni állampolgárok érdekeit is, akik szintén ügyfelei lesznek a kormányhivataloknak.
Hétfőn, január 30-án az esti órákban megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete. A kincses város szervezetének elnökségébe ̶ egy éves mandátummal ̶ elnökként Gergely Balázs régész, a Néppárt közép-erdélyi régióelnöke, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője kapott bizalmat. Alelnöknek Sánta Levente gazdasági szakembert, a Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatóját, elnökségi tagnak Sándor Eszter kommunikációs szakembert választották.
Az első napok tapasztalatai alapján nagy igény van az Erdélyi Magyar Néppárt Döntsünk közösen! kezdeményezésére. Az erdélyi magyarság gondjaira fókuszáló, széles körű társadalmi értekezés első két napján a kiküldött kérdőívekből máris ezernél is több példány érkezett vissza. Még többen töltötték ki a Döntsünk közösen! elektronikus kérdőívét, összeállításunkban a kapott válaszokból szemezgetünk.
A Döntsünk közösen! jelszó alatt indított társadalmi konzultáció keretében az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi szervezete mintegy 130 ezer kérdőívet juttat el a régió hat megyéjében élő magyar családokhoz. Erről Zatykó Gyula régióelnök és Csomortányi István szervezési igazgató tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtök délelőtt Nagyváradon.
Döntsünk közösen névvel indít közösségi véleményfelmérő programot az Erdélyi Magyar Néppárt. A 400 000 példányban kiadott kérdőívet a párt önkéntesei és helyi szervezetei a teljes erdélyi magyar lakosság körében terjeszteni fogják.
Az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének álláspontja szerint újra kell gondolni az Európai Unió anyagi támogatásával megvalósuló váradi fűtésrendszer-rehabilitációt és a gázalapú távhőszolgáltatás helyett fontolóra kellene venni a vegyes tüzelésű szén- vagy gázrendszer bevezetését. Szükség van továbbá Nagyvárad geotermális vizeinek feltérképezésére, és az optimális felhasználás lehetőségeinek felmérésére is.
Több aktuálpolitikai kérdést, így például az egészségügyi reform ürügyén kialakult belpolitikai helyzetet, az újra köztudatba hozott etnikai arányosság elvének témáját, illetve az európai polgári kezdeményezés adta lehetőségek kihasználását tűzte napirendre nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke és Zatykó Gyula régióelnök.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hivatalos politikai blogján az egykori, Traian Băsescu megválasztása ellen kampányoló RMDSZ-állásponttal „élesen szembenő Tőkés Lászlót és a köréje csoportosuló szervezeteket” teszi felelőssé az államelnök regnálásáért, és az öt napja tartó, az elnök és a kormány lemondását követelő tüntetésekért. A politikai felelősség áthárításának kísérlete még az amúgy krónikus Tőkés-fóbiában szenvedő főtitkár megmondóemberi kreativitását is próbára tette, de azért így is csodálatra méltó ahogyan a benn is vagyok (kormányon), kinn is vagyok (ellenzékben) bűvészmutatvánnyal próbálja újra a választópolgárokat becsapni.
Magyarország Kormánya, illetve célzott módon Orbán Viktor miniszterelnök külföldi politikusok és véleményvezérek kritikáinak össztüzébe került. Önmagában ez még nem volna baj, inkább csak meglepő, hiszen legújabb kori történelmünk során bennünket, magyarokat nem nagyon kényeztettek el azzal, hogy bárkit is érdekelt volna sorsunk Európa eme szegletében. Az előállott rendkívüli helyzetet akár reménykeltőnek is tarthatnánk, hogyha netán arról volna szó, hogy az Európai Unió vezető politikusai, felülbírálván az eddigi gyakorlatot, végre nem csupán az Unió határain kívül, hanem azon belül is kiemelt ügyként kezelnék az emberi és közösségi jogokat.
