Országos

Bálint József néppárti önkormányzati képviselő javaslatára több évre szóló árvízvédelmi stratégiát fogadott el – teljes egyetértésben – a sepsiszentgyörgyi önkormányzat. A kezdeményezés keretében egyelőre a meglévő problémákat és megoldási javaslatokat vették számba, valamint létrejött az a bizottság, melynek feladata az árvízvédelmi ügyek áttekintése és koordinálása. A kezdeményezésnek köszönhetően a városháza bizonyos munkálatokat már el is kezdett, a továbbiakról pedig a megalakult bizottság dönt majd.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete többször kinyilvánította: egymás történelmének, kulturális értékeinek kölcsönös tiszteletére alapozott, békés együttélésre törekszik a többségi román lakossággal. Nem illeszkedett ebbe a megbékélési folyamatba a bukaresti Művelődési és Nemzeti Identitás Minisztériuma által kezdeményezett, és a Bihar megyei Művelődési Igazgatóság, valamint a Prefektúra által végrehajtott nagyváradi szoboravatás hangulata.

A bihari Hegyköz magyarlakta településeinek lakói számtalan panaszt fogalmaztak meg a helyi tömegközlekedést lebonyolító cég szolgáltatásainak minőségét illetően. A kizárólag a profitot szem előtt tartó, Síter-Tóttelek-Hegyközcsatár-Hegyközpályi-Nagyvárad távon buszjáratot üzemeltető cég többször bizonyította már, hogy semmibe veszi a járműveit jobb híján igénybe vevő helyi lakosok érdekeit, és pusztán pénzforrásként tekint rájuk. Legutóbbi intézkedésükkel, mellyel egyoldalú módon, egyik napról a másikra drámaian megritkították az említett útvonalon közlekedő buszaik számát, lehetetlen helyzetbe hozták egy teljes kisrégió kiszolgáltatott lakosságát. A hegyköziek helyi munkalehetőségek híján ugyanis főleg nagyváradi munkahelyekre kénytelenek ingázni, a mindennapi betevő falatot megkeresni. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek a megyeszékhely iskoláiba járó hegyközi magyar diákok, akik napi szinten vették igénybe a buszjáratot.

Az Erdélyi Magyar Néppárt újonnan megválasztott elnökének, Csomortányi Istvánnak, első hivatalos találkozójára a budai Karmelita kolostor épületében lévő Miniszterelnökségen került sor. A Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel való találkozóra elkísérték Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor korábbi Néppárt-elnökök is.

Kolozsváron tartott bemutatkozó sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt frissen megválasztott elnöke és Szilágyi Zsolt, a Néppárt korábbi elnöke.

Fájó és méltatlan, hogy még nemzeti ünnepünk sem mentes a politikai háborúskodástól és egyesek hamis, rágalmazó, gyalázkodó, de ünnepinek mondott megszólalásaitól. Ismét végig olvasva Szabó Ödön március 15-i beszédét azonban egyértelmű, hogy kötelességünk az igazság javára és védelmében újból és újból megszólalni.

Az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágy megyei vezetősége március 15-én több helyen is elhelyezte koszorúit – megemlékezve az 1848-1849-es hősökről.

Március 9-én a sepsiszentgyörgyi Orchidea vendéglőben került sor az Erdélyi Magyar Néppárt Kovászna megyei küldöttgyűlésére. A közel 50 megjelentet Kolcza István helyi elnök köszöntötte.

Mint minden évben, még a központi ünnepség előtt, több nagyváradi helyszínen is megemlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A hagyományok szerint az első helyszín Rulikowski Kázmér sírja volt, ahol Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei elnöke tartott rövid történelmi visszatekintést, kiemelve a magyar szabadságharc mellé állt, lengyel származású dzsidás százados hősiességét, akinek szabadságszeretete erősebb volt mint saját életének féltése. A bátor tettéért kivégzett katonának hálásak lehetünk mi, kései magyarok, húzta alá a szónok, mert rávilágított a szabadság egyetemességére. A rövid beszéd után a jelenlévők elhelyezték a kegyelet koszorúit Rulikowski sírjánál.

A megemlékezés az egykori Olaszi temetőnél folytatódott. Zatykó Gyula, a Néppárt alelnöke beszédében kiemelte, hogy a magyaroknak nemes, tiszta ünnepei vannak. „Mi nem a területszerzést és a harácsolást ünnepeljük, hanem a szabadságot, melynek egynek és oszthatatlannak kellene lennie mindenki számára. Mást jelent a szabadság Magyarországon, és mást jelent nekünk, itt a Partiumban. Ki kell állnunk nemzeti jelképeink mellett, és a mai kor eszközeivel harcolnunk kell azok oldalán, akik a szabadság mellett vannak, azok ellen, akik meg akarnak fosztani minket szabadságunktól” – hangsúlyozta Zatykó Gyula. A beszédet követően itt is koszorúzással ért véget a rövid megemlékezés.

A délelőtti megemlékezések következő helyszíne a Petőfi-park volt, ahol hagyományosan a forradalmár költő mellszobránál emlékeznek meg minden évben a nagyváradi magyarok. Itt Habinyák István, a Néppárt nagyváradi alelnöke mondott ünnepi beszédet. A szónok kiemelte, hogy 1848, 1956 vagy 1989 után napjainkban is meg kell vívnunk harcainkat, hiszen számtalan támadás éri közösségünket. Felhívta a figyelmet az egység fontosságára, hiszen sokkal több dolog köti össze a magyart a magyarral, mint ami szétválasztja. Példaként a márciusi ifjak tetterejét, hazaszeretetét említette, hiszen nyomdokaikba lépve erőt meríthetünk a valódi összefogáshoz. A beszédet a Szacsvay Imre Általános Iskola harmadikos diákjainak alkalomhoz illő éneke követte.

Az egész napos megemlékezéssorozat utolsó délelőtti eseményére a Nagyvárad-Olaszi plébániatemplomban, közismertebb nevén a Barátok templomában került sor, ahol a résztvevők megkoszorúzták a Nagyváradon elhunyt Farszádi Kováts Mihály síremlékét. Az altemplomban rövid beszédet tartott Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, milyen sokat köszönhetünk azoknak, akik túlélve a szabadságharc időszakát, tovább adták a lángot a következő nemzedékeknek. Beszédében Farszádira vonatkoztatva idézte Aulich tábornok szavait: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” A beszédet koszorúzás követte, majd a jelenlevők imával és a Himnusz eléneklésével zárták az eseményt.